Az „őszi adócsomag” lényegesebb anyagi jogi szabályait feldolgozó cikksorozatunk utolsó részében a helyi iparűzési adó jövő évi várható változásait mutatjuk be.

Egyszerűsített iparűzési adóalap megállapítás kisvállalkozók számára

A törvényjavaslat megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, s a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltana fel. 

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás a főszabálytól eltérő, egyszerűbb adóalap-megállapítást jelent. Tekintve, hogy a főszabályhoz képest más módon történik az adóalapmegállapítás, erről az adóalanynak jelenleg külön nyilatkoznia kell.

A hatályos szabályok szerint az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózók élhetnek:

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó vállalkozó,

b) a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya,

c)  azon egyéb iparűzési adóalany, akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - a 8 millió Ft-ot nem haladta meg,

d)  a kisvállalati adó alanya.

Az a) esetben az iparűzési adóalap összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alap 20%-kal növelt (1,2-vel szorzott) összege, de legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevétel 80%-a. A b) esetben a tételes adóalap szerinti adózó kata alany iparűzési adóalapja székhely, illetve telephely településenként 2,5-2,5 millió forint. A c) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80%-a (0,8-cal szorzott összege). Az d) esetben az adó alapja a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt (1,2- vel szorzott) összege.

Bár a kisadózó vállalkozások tételes adójának adóalanyi köre 2022. szeptember 1-től az új Katv. bevezetésével jelentősen zsugorodott, de ők az iparűzési adó alapjukat egyébiránt háromféle módszerrel állapíthatják meg a hatályos szabályok szerint:

1. az általános szabályok alapján, ekkor nem kell külön nyilatkozat a bevallásban;
2. a nettó árbevétel 80%-ában, amelyről a bevallásban nyilatkozniuk szükséges;
3. tételes adóalap szerint (székhely, illetve telephely településenként 2,5-2,5 millió forint adóalap alapján) adózik, ezen adóalap-megállapítási mód adóévre történt választásáról a korábban benyújtott bejelentkezésében vagy változás-bejelentésében szükséges nyilatkozniuk.

Fontos megjegyezni, hogy az esetben, ha a KATA alanya a helyi iparűzési adóban az adóévre az adóalap tételes összegben való (egyszerűsített) megállapítását választotta, akkor főszabály szerint – bizonyos esetektől eltekintve – bevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli. Ha az iparűzési adó alanya vállalkozóként folyamatosan működött - így kizárólag a KATA alanyiság év közbeni megszüntetése vagy keletkeztetése esetében - nincs soron kívüli benyújtási kötelezettsége a hatályos előírások szerint.

A törvényjavaslat a fenti sokféle, egymást részint fedő adólap-megállapítási módszereket – csökkentendő az adórendszer bonyolultságát – az ún. kisvállalkozók számára elérhető egyszerűsített adóalap-megállapítási módra egyszerűsítené.

A törvényjavaslat a választásra jogosultak körét kizárólag a kisvállalkozókra szabja - jövedelemadózási módtól függetlenül - és definiálja a kisvállalkozó fogalmát. Ennek értelmében valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja ezen egyszerűsített megállapítására.

A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy az egyes adózói csoportokban mit kell bevétel alatt érteni. Eszerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogy az Szja. adóalanynak, a KATA adóalanynak nem kell külön kimunkálni a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét. Egyéb esetben továbbra is fennáll a Htv. szerinti nettó árbevétel összegének megállapítási kötelezettsége, melyhez továbbra is a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételéből kell kiindulni, csökkentve azt

• a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,
• a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve
• az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá
• az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, népegészségügyi termékadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint
• a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet. A törvényjavaslat három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is, ebből az is következik, hogyha az adókötelezettség 12 hónapnál rövidebb, akkor a tételes adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összege tekintendő adóévi adóalapnak. Így például, ha egy egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásban 2023. február 1-től szerepel, akkor ő a 2,5 millió forintos "időarányos" adóalapja után fizet adót az adóévre (11 hónap) mindaddig, amíg a bevétele nem haladja meg a 10 980 821 [(12 000 000/365*(365-31)] forintot.

Az új szabályok értelmében a kisvállalkozó bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként az alábbiak szerint alakulna (éves összeg):

adatok forintban

 A törvényjavaslat azt is egyértelműsíti, hogyha a kisvállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye fekvése szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani. Az új iparűzési adóalap-megállapítási módszer időbeli hatálya pedig csak teljes adóév lehet. Az egyszerűsítés legnagyobb újdonsága, hogyha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni, ami egyúttal megfizetett adóelőlegnek is minősül, mivel a fizetendő adóelőleg összege – változatlan adóévi bevételi sáv mellett – az általa az előző adóévre fizetendő adó összegével azonos. Ebből az is következik, hogyha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévre – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetett adóelőleg összegét, akkor úgy lehet tekinteni, hogy a kisvállalkozó – szándéka szerint – az adóelőleg megfizetésével már eleget tett az éves adófizetési kötelezettségének. A kisvállalkozó adóbevallás benyújtására csak abban az esetben köteles, ha adóalap-sávot vált.

Az új adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig).

A törvényjavaslat leszögezi, hogyha a kisvállalkozó él ezen új egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségével, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.

A javaslat rendezi a kisvállalkozókra vonatkozó bevételi küszöbérték átlépésének esetét is, azaz, ha az adóévi (évesített) bevétel meghaladja a 25 millió, illetve 120 millió forintot, akkor az egyszerűsített adóalap-megállapítás nem alkalmazható az adóévben és az adóévet követő adóévben. Ekkor, az adóévet követő évben benyújtandó bevallásban vagy az általános szabályok szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettségét, vagy - ha az adózó KIVA-alany - választhatja a KIVA-alanyokra irányadó egyszerűsített adóalap-megállapítást (KIVA adóalap 120%-ka) is, ami továbbra is megmarad a Htv-ben.

Törvényi vélelem az új KATA alanyok egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítására

A törvényjavaslat szerint az új, tételes adóalap-megállapításról szóló előírások értelmében – bevételük nagyságára figyelemmel – az új KATA-alanyok is jogosultak ezen adóalap megállapítási módszert választani, hiszen a jelenleg hatályos számukra elérhető tételes adóalap megállapítási módot (székhely, telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint) lefedi az új szabályozás.

Ahogyan fentebb említésre kerül a KATA alanyokat főszabály szerint bevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli. Bevallást kell azonban ezen adóalanynak benyújtania:

• ha az adóévben a KATA alany adófizetési kötelezettsége (pl.: 60 napot meghaladó keresőképtelenség miatt) szünetelt és a vállalkozó több iparűzési adót fizetett, mint amennyit az adókötelezettség időszakára fizetnie kellett volna,
• ha a KATA alany a települési önkormányzat által rendeletben biztosított adómentességet/kedvezményt kíván utólag igénybe venni vagy a költségként/ráfordításként elszámolt e-útdíj összegével csökkenteni kívánja az állandó jellegű tevékenységéhez kapcsolódó adófizetési kötelezettségét.

A bevallást ilyen esetben az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani.

Az adózási adminisztráció megkönnyítése érdekében ugyanakkor a törvényjavaslat szerint a Htv. azzal a vélelemmel él, hogy – függetlenül attól, hogy az új KATA-alany adózónak a 2022-es adóévről van-e vagy nincs bevallás-benyújtási kötelezettsége – alkalmazni kívánja a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást a 2023. adóévre. Ezen törvényi vélelem azt eredményezi, hogy e vállalkozói körnek nincs semmilyen adminisztratív teendője, amennyiben élni kíván a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűbb iparűzési adózással.

Az új KATA alanya megdöntheti ezt vélelmet azzal, ha – a 2022. adóévről szóló bevalláson vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – közli, hogy 2023-ban nem kíván élni az új egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás lehetőségével. Ekkor azonban „általános” adózási módra vált, s így adóelőleget is kell bevallania a 2023. január 1-jétől 2024. június 30-ig terjedő adóelőleg-fizetési időszakra, mégpedig 75 ezer forintot, melyet két részletben kell megfizetni: 2023 május 31-i esedékességgel 50 ezer forintot, 2024. március 18-i esedékességgel 25 ezer forintot.

Szokásos piaci ár adóalapban való érvényesítése

A hatályos szabályok szerint a helyi iparűzési adóalapját csak akkor csökkentheti transzferár-korrekció jogcímén a vállalkozó, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját. Ha azonban a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozhat arról is, hogy a társasági adóban, vagy annak megfelelő külföldi adóban érvényesítette a korrekciót.

A törvényjavaslat lehetőséget biztosítana abban az esetben is az adóalap csökkentésre, ha a kapcsolt fél alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, de a transzferár-korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni (pl. igénybe vett szolgáltatásként).

IFRS-t alkalmazó vállalkozó adóalapjának megállapítása

A hatályos szabályozás nem ad lehetőséget a számviteli rendszerek különbözőségéből eredő áttérési különbözet érvényesítésére abban az esetben, ha a vállalkozó az IFRS-ek alkalmazására való áttéréssel egyidejűleg más társaságba olvad be.

A törvényjavaslat kiegészíti az áttérési különbözet megállapítására vonatkozó szabályokat, melynek értelmében az áttérési különbözet érvényesítésére vagy megfizetésére a jogutódnak lesz lehetősége, illetve az az ő kötelezettsége lesz.

***

Értesülj első kézből a 2023. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2023

Az Adóegyetem 2023 elektronikus előadásainak időpontjai:

ÉLŐ ONLINE I. 2022.11.24-11.25 (2022. évi kreditpontok!)

ÉLŐ ONLINE II. 2022.12.06-12.07 (2022. évi kreditpontok!)

ÉLŐ ONLINE III. 2023.01.10-01.11 (2023. évi kreditpontok!)

E-LEARNING VIDEÓ I. - 2022.12.05-től (2022. évi kreditpontok!)

E-LEARNING VIDEÓ II. - 2023.01.23-tól (2023. évi kreditpontok!)

Amennyiben ragaszkodsz a tantermi konferencia (korlátozott létszám!) előnyeihez, akkor 2022-ben az alábbi időpontok és helyszínek közül választhatsz, 2022. október 27-ig kedvezményes 39.870 Ft/fő részvételi díjért:

Pécs-Nagykanizsa-Budapest I.  2022.11.24-11.25 (2022. évi kreditpontok!)

Miskolc-Debrecen-Budapest II.  2022.12.06-12.07 (2022. évi kreditpontok!)

Győr-Budapest III.  2023.01.10-01.11(2023. évi kreditpontok!)

Garantált, hogy idén sem fogsz unatkozni a kétnapos rendezvényen! Készüljünk fel együtt a 2023-as adóévre!