Az előző hírlevél a telephelynek betudható társasági adóköteles nyereség megállapításának módjával foglalkozott. Ami igaz a nyereség megállapítására vonatkozó jogszabályokra, vagyis, hogy a magyar jogszabályok és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények (adóegyezmény) megalkotásakor és értelmezésekor az OECD rendelkezései az irányadóak, az igaz a személyi jövedelemadó szabályozás telephellyel kapcsolatos rendelkezéseire is. Ezeket a rendelkezéseket foglaljuk össze Dr. Honyek Péter NGM - Jövedelem- és Forgalmi Adók Főosztály osztályvezetőjének előadása alapján.

Szja tv. és az adóegyezmények

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére és a jövedelemmel kapcsolatos adókötelezettségre terjed ki. Határon átnyúló tevékenység végzésekor, annak megállapításához, hogy a magánszemély jövedelme, mely tagállamban adóköteles, az adott országgal kötött adóegyezményt, amennyiben létezik ilyen, is figyelembe kell venni.

Első lépésként meg kell határozni a magánszemély illetőségét. Második lépés pedig annak eldöntése, hogy a tevékenységből származó jövedelem az adóegyezmény szerint milyen jövedelemtípusba tartozik. A besorolás alapján az egyezmény és a hazai szabályozás figyelembevételével lehet az adókötelezettséget megállapítani. Az adókötelezettség megállapításához, mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozás szerint szükséges a telephely meglétének vizsgálata.

Magánszemélyek jövedelme

A magánszemélyek jövedelmének adóztatásával, amennyiben munkaviszonyban végzik tevékenységüket, az OECD Modellegyezmény 15. cikk foglalkozik, nem önálló munka címen. Főszabályként a munkaviszonyból származó jövedelem ott adóztatható, ahol a munkát végzik. Az illetőség szerinti államot illeti meg azonban az adóztatás joga, ha következő hármas feltétel fennáll: a külföldi tartózkodás időtartama nem haladja meg a 183 napot, a térítés nem a külföldi munkáltatót vagy nem a belföldi munkáltató külföldi telephelyét terheli. Ha tehát a magánszemély a külföldi telephely részére végez munkát, jövedelme akkor is a külföldi államban adóztatható, ha külföldi tartózkodása csak néhány nap.

A szabadfoglalkozásra vonatkozó szabályoknál, szintén előkerül a telephely fogalma. Az OECD Modellegyezmény 14. cikk foglalkozott eredetileg a szabadfoglalkozásból származó jövedelem adóztatásával. A jövedelem a magánszemély illetősége alapján volt adóköteles, kivéve, ha a tevékenységből származó jövedelem a másik államban létrejött állandó bázishoz kapcsolódott.

Azonban az OECD Modellegyezmény törölte a 14. cikk rendelkezéseit és kimondja, hogy a szabadfoglalkozás ugyanúgy adózik, mint a vállalkozási tevékenység. A vállalkozásból származó jövedelem (7. cikk) a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a másik államban lévő telephelyhez kapcsolható az abból származó bevétel.

A változás tehát az, hogy az állandó bázis megléte helyett, most már a telephely fennállását kell vizsgálni. Problémát jelenthet, hogy az állandó bázis fogalma nem található meg az OECD Modellegyezményben és ezért értelmezése eltérő lehet tagállamonként. Tekintettel azonban arra, hogy a magyar szabályozás sem határozza meg az állandó bázis fogalmát, így helyesen jár el az, aki az állandó bázis meglétének vizsgálatakor az egyezmények telephely fogalmából indul ki.

Őstermelők jövedelme

A mezőgazdasági őstermelők tevékenységével többek között az OECD Modellegyezmény 6. cikk foglalkozik, mely kimondja, hogy mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származó jövedelem, ott adóztatható, ahol az ingatlan fekszik. Ebből következően az őstermelők külföldi államban adókötelesek, ha ott fekvő területet művelnek.

Egyéni vállalkozók jövedelme

Az Szja tv. 49./B § 8). bekezdése szerint, amennyiben Magyarországnak van a külföldi állammal adóegyezménye, az egyéni vállalkozó adóalapja nem tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot. Az adóalap megállapításánál azonban gondot jelent, hogy az Szja tv. csak arról rendelkezik, mely költségek allokálhatók a telephelyhez, a bevételekről nem beszél.

Ha nincs egyezmény Magyarország és a külföldi állam között, akkor a külföldi telephelynek betudható adóalap is Magyarországon adózik, de a külföldön megfizetett adó 90 %-a, legfeljebb a külföldi adóalapra jutó magyarországi adónak megfelelő összeg a magyar adóterhelést csökkenti.

Videónkon Dr. Honyek Péter mutatja be, a munkaviszonyból származó jövedelemadózási szabályait, határon átnyúló munkavégzés esetén. A videó megtekintéséhez kattintson ide!

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődését, jelentkezzen most az Adótervezés Mestertúra keretén belül 2012. október 2-án megszervezésre kerülő Magánszemélyek tevékenységének adótervezése című konferenciánkra.