Számos élethelyzetben az egyén nyugdíjjogosultságot nem vagy csak csökkentett mértékben szerezhet, a magyar társadalombiztosítási jog azonban lehetőséget biztosít arra, hogy egyéni elhatározás alapján a társadalombiztosítás alanyává váljon az érintett, társadalombiztosítási ellátásokra jogot szerezzen. A megállapodás jogintézményével szolgálati idő szüneteltetésekor vagy kieső kereset pótlása esetén érdemes élni. Újdonság, hogy 2013. január 1-jétől ez a lehetőség a magánnyugdíjpénztári tagokat is megilleti.
A társadalombiztosítás ellátásaira szóló megállapodás rendszerét és legfontosabb feltételeit mutatjuk be Önöknek Széll Zoltánné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai főtanácsadója által.
|
Megállapodás a társadalombiztosítás ellátásaira
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 34-35. §-ai értelmében társadalombiztosítás ellátásaira szóló megállapodás
- nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem (34% járulékfizetés),
- szolgálati idő (34/10% járulékfizetés), illetőleg
- egészségügyi szolgáltatás (50/30% járulékfizetés)
szerzése érdekében köthető.
Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése
Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas (a Tbj. 4. § f) pont határozza meg a saját jogú nyugdíjas fogalmát), illetve
- nem biztosított, illetőleg, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
- akinek a biztosítása szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából - 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett - megállapodást köthet. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
A törvény tehát csak a biztosítással nem rendelkező személyek számára teszi lehetővé a társadalombiztosításba való önkéntes bekapcsolódást, további kiegészítő szolgáltatásokat igénybe venni kívánó egyének számára az öngondoskodási intézmények kínálnak alternatívát.
2013. január 1-jétől a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet ilyen megállapodást.
Járulékfizetés alapja
Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, delegalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Tekintettel arra, hogy 2013. január 1. óta a nyugdíjjárulék fizetési felső határ eltörlésre került, így nincsen maximuma az összegnek.
Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot - a változást követő hónap 12. napjáig - a módosított összeg alapján kell megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
Szolgálati idő megvásárlása
Szolgálati idő megvásárlására - a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével - az alábbi esetekben kerülhet sor:
- felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok szolgálati időként történő figyelembevételekor (ideértve a doktorandusz-képzést is),
- az öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz az előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő, legfeljebb azonban öt naptári év elismerésekor.
Továbbá - 10 százalékos nyugdíjjárulék megfizetése ellenében, a megállapodás megkötése napján érvényesgyermekgondozási segély összege alapján - szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár.
2013. január 1-jétől a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet ilyen megállapodást.
Egészségügyi szolgáltatás biztosítása
A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. Ezen megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
- nagykorú állampolgár esetén a megállapodás napján érvényes minimálbér 50 százaléka,
- 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás napján érvényes minimálbér 30 százaléka.
A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatókülföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
Eljárási kérdések
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.
A megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló megállapodás amegkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja automatikusan maga után.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogosult.
|
Szóljon hozzá a témához!