A Magyar Közlöny 41. számában megjelent az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvény (MK 41. sz.). A törvény többek között pontosítja, illetve módosítja a szociális hozzájárulási adóból (Szocho) igénybe vehető adókedvezménnyel kapcsolatos szabályozást is. Hírlevelünkben a legfontosabb változásokra hívjuk fel a figyelmet Széll Zoltánné előadása alapján.

Bruttó munkabér

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) szerint a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény alapja a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér. A 2012. április 7-én hatályba lépő 2012. évi XXII. törvényben a jogalkotó kimondja, hogy a szociális hozzájárulási adó tekintetében a bruttó munkabért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Számviteli tv.) foglaltak alkalmazásával - különös tekintettel a 79.§ (2) bekezdésben szereplő bérköltség definíciójára - kell meghatározni.

A Számviteli tv. szerint a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés személyi jellegű egyéb kifizetés, azaz nem része a bérköltségnek, így nem minősül munkabérnek, tehát az adókedvezmény alapjába sem tartozik bele.

Fontos, hogy az adókedvezmény alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja nem azonos! A fent felsorolt díjazások egy része (például a betegszabadság idejére kifizetett távolléti díj) az adó alapjába beletartozik, ugyanakkor az adókedvezmény alapjába nem.

Részkedvezmény

2012. január 1-jére visszamenőleg hatályos változás, hogy akkor is igénybe vehető az adókedvezmény, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn egész hónapban.

Ebben az esetben, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell kiszámítani, hogy a teljes havi jövedelemre a Szocho tv. 460.§ (6) bekezdés szerint számított összeget meg kell szorozni a kifizetőnél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkező adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával.

Munkaerő-kölcsönzési tevékenység

Változatlan az a szabály, hogy a kifizető az adókedvezményt csak abban a hónapban veheti igénybe, amelyben valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalójára teljesíti az elvárt mértékű béremelést. A módosítás a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató munkáltató esetében érvényesíthető kedvezmény igénybevételére speciális előírásokat tartalmaz.

A kölcsönbeadó munkáltató a vele munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló tekintetében csak akkor érvényesítheti a kedvezményt, ha - a kölcsönvevő munkáltató megfelelően végrehajtva az elvárt mértékű béremelést jogosult az adókedvezmény igénybevételére és - a kölcsönbeadó munkáltató, a kölcsönzött munkavállaló bérét úgy állapítja meg, hogy az a munkabér azonos mértékű a kölcsönvevőnél azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló bérével.

A kölcsönbeadó munkáltató az adókedvezményt, a kölcsönbevevő munkáltató által, a fenti feltételek teljesüléséről szóló kiállított igazolás alapján veheti igénybe.

Visszamenőleges béremelés

Amennyiben egy munkáltató év közben, január 1-jére visszamenőlegesen teljesíti az elvárt mértékű béremelést, a módosítás értelmében jogosult az adókedvezmény visszamenőleges érvényesítésére. Ebben az esetben, az érintett időszakokat az adózó önellenőrzéssel helyesbítheti, a lezárt időszakokra pedig ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmet terjeszthet elő. Az eljárásra vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) és a Szocho tv. tartalmazza.

A konferencián készült videó-részletek megtekintéséhez kattintson ide: Széll Zoltánné: A bruttó munkabér, mint a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény alapja