A magyar munkajog garanciarendszerének egyik kiemelt területe a munkabér megóvása, mely szabályozás nem tekinthető magyar sajátosságnak, számos rendelkezése a vonatkozó EU-irányelvek kötelező átvételével került be a hazai jogba. Mit jelent a munkabér védelme és mindez hogyan valósul meg a munkavállalók és a munkáltatók között? Milyen változások léptek életbe a korábbi szabályozáshoz képest? Hírlevelünkben a 2012. július 1-jén életbe lépett Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). munkabér védelmére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük Dr. Pál Lajos, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda ügyvédjének előadása alapján.

Munkabér megállapítása

Az új Mt. a munkabér megállapítása és kifizetése kapcsán rendelkezik a munkabér védelméről. Munkabért magyar törvényes fizetőeszközben, forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában megtéríteni nem lehet.

Ettől eltérni csak jogszabály felhatalmazása alapján, illetve abban az esetben lehet, ha erre irányuló megállapodás folytán a munkavállaló - a külföldön történő munkavégzés ellenértékeként - külföldi pénznemben kapja a munkabérét.

Fontos változás, hogy az új törvény a regionális munkaerőpiaci különbségek figyelembevételét legalizálja a munka díjazása kapcsán, gyakorlatilag megtartva a korábbi szabályozás által az egyenlő bánásmód kapcsán meghatározott feltételeket: a munka egyenlő mértékének megállapításánál az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget és munkaerő-piaci viszonyokat.

Ebből fakadóan, az egyenlő mérték meghatározásánál szempont lehet az, hogy az adott munkaerőpiaci környezetben mi a munkaerő ára, ugyanaz a munkáltató ugyanolyan munkakörben eltérő díjazási szabályokat állapíthat meg az ország különböző területein.

Elszámolás

A munkabér elszámolásával kapcsolatos szabályozás lényegesen változott. Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, melynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból a munkavállaló az elszámolás helyességét, a kifizetések, levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A törvény kimondja, hogy a tárgyhónapot követő 20. napig a munkavállalót tájékoztatni kell, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően valamilyen ok az elszámolás módosítását szükségessé teszi (pl. betegség, igazolatlan mulasztás, rendkívüli munkavégzés).

A tájékoztatással egyidejűleg, ha a munkavállaló a módosított elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, számára a munkabér-különbözetet ki kell fizetni. Amennyiben többet kapott, úgy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint a munkáltató jogosult a többletnek a következő tárgyhavi munkabérből történő levonására.

Az elszámolás kapcsán további nagyon fontos változás, ami az órabéres díjazású munkavállalókat érinti, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkabéres munkavállalóknál főszabályként nem a ténylegesen teljesített munkaórák alapján, hanem 174 óra alapulvételével kell a munkavállaló munkabérét elszámolni. Ettől az átalányszámítási módtól a munkavállalóval történt megállapodás alapján el lehet térni.

Kifizetés

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni, kivéve, ha a munkaszerződésben a felek másképpen állapodtak meg. Az eltérés lehetősége csak a munkavállalóra nézve kedvezőbb esetben állhat fenn.

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a teljesítménykövetelmény csak egy hónapnál hosszabb idő alapulvételével állapítható meg, legalább az alapbér felének megfelelő összegű havi előleget kell fizetni.

Megváltozott a szabadsággal összefüggő bérfizetési és elszámolási szabályozás is. A korábbi törvényben volt egy kettős szabály: ha a munkavállaló szabadságra ment, akkor a szabadság idejére járó munkabért, illetve, ha a bérfizetés napja a szabadság idejére esett, akkor a teljes munkabért előre ki kellett fizetni.

Az új törvény ezt a szabályt fenntartja, de csak abban az esetben, ha készpénzben kerül kifizetésre a munkabér. Amennyiben utalással történik a munkabér kifizetése, akkor mentesül a munkáltató a fenti kötelezettség alól. Ebben az esetben általános kötelezettségként érvényesül, hogy a munkabért úgy kell kifizetni, illetve átutalni, hogy a munkavállaló a bérfizetés napján a munkabérével rendelkezhessen, egyébként késedelmi kamatot kell fizetni.

Az új szabályozás nem változtat egyébként azon a rendelkezésen, miszerint utalással csak akkor lehet kifizetni a munkabért, ha a munkavállalóval erre irányuló megállapodás van érvényben. Az új törvény nem bankszámláról, hanem fizetési számláról beszél, ami egy tágabb kategória, mint a bankszámla.

Levonás

A munkáltató csak a törvényben meghatározott esetekben élhet levonással a munkabérből, ilyenek hiányában akkor is köteles kifizetni, ha egyébként anyagi igényt kíván támasztani a munkavállalóval szemben.

A munkabérből levonásnak korlátozás nélkül jogszabály alapján, előlegnyújtásból eredő követelés, illetve "kvázi" előlegnyújtásból eredő követelés kielégítése céljából, levonásmentes munkabérrészig (öregségi nyugdíjminimum) végrehajtható hatósági vagy bírósági határozat, illetve a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye.

Egyéb rendelkezések

A jogalap nélküli kifizetés visszakövetelésének szabályai nem változtak. Továbbra is él az a szabály, hogy 60 napon túl csak akkor követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér, ha a munkavállaló erről tudott vagy a jogalap nélküli kifizetést önmaga idézte elő.

A munkavállaló bérről való lemondásával kapcsolatban egy fontos pontosító szabályt fogalmaz meg az új törvény, miszerint egyoldalú jognyilatkozattal a munkabérről nem lehet lemondani. Ezen rendelkezés úttörő azon közös megegyezéses megszüntetések esetében, ahol vitatott a lemondás jogszerűsége. Ugyanis, ha a munkavállaló a lemondást egy megállapodás keretében visszterhesen teszi, akkor ennek az érvényessége nem lesz vitatható.

A törvény mind az engedményezést, mind a beszámítást a levonásmentes munkabér részéig engedi meg.

Videónkon Dr. Pál Lajos ismerteti a korlátozás nélküli munkabérlevonás legfontosabb rendelkezéseit: Dr. Pál Lajos: A munkabér védelme