A teljesítési időpont a számla egyik fontos kelléke, amelyet csak akkor kell feltüntetni, ha a kibocsátás napjától eltérő dátum. Teljesítési időpontként az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 55-59. § szerinti időpontot kell szerepeltetni. Az időszaki elszámolás és a gyűjtőszámla tekintetében ennek pontos meghatározása különös jelentőséggel bír, mivel az Áfa tv. sajátos konstrukcióként e két jogintézmény között fogalmi párhuzamosságot von, tartalmában ugyanazt a szabályt megkettőzi, azonban eltérő jogkövetkezményeket fűz hozzá.

Az időszaki elszámolás és a gyűjtőszámla elhatárolását, illetve ezek 2013. évi változásait ismertetjük Önökkel Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő - 2013. április 24-i Penta Uniós konferencián tartott - előadása alapján.

Időszaki elszámolás

Az időszaki elszámolás és a gyűjtőszámla közötti alapvető dogmatikai különbség, hogy időszaki elszámolásnál hiába van adott esetben pl. többszöri szállítás, amelyek fizikailag elkülönülnek, áfa szempontjából az egész időszak egyetlen ügyletnek, egyetlen teljesítésnek minősül.

Számlázási következménye, hogy csak egyetlen teljesítési időpontot kell a számlán szerepeltetni, mely a fizetési határidő, illetve alapesetben az elszámolás időszaka nem lehet hosszabb 12 hónapnál (az adóalany bevallási időszakán tehát átnyúlhat, szemben a gyűjtőszámlával.) Ebből következőleg nem szükséges az ugyanolyan ügyleteket a számlán egyenként, külön feltüntetni, hanem egy sorban is szerepeltethetőek, adott esetben azonban nincsen akadálya ezek részletezésének sem.

Az Áfa tv. 58. § tehát meghatározza, hogy belföldi viszonylatban 12 hónapnál nem lehet hosszabb azon időszak, amelyre ki lehet állítani időszaki elszámolású számlát. Ezt nem naptári év tekintetében kell nézni, tehát pl. augusztustól augusztusig terjedő időszak is megfelel ezen kritériumnak. Ha nem hosszabb az időszak, mint 12 hónap, akkor a fizetési határidő tekinthető teljesítési időpontnak.

Ha viszont hosszabb, pl. 18 hónapos elszámolási időszakot szabnak a felek, ilyenkor nem a fizetési határidővel, hanem a 12. hónap utolsó napjával, mint teljesítési időponttal kell kiállítani a számlát a 12 hónapról. A maradék időszakról, a példa szerinti 6 hónapról, már a fizetési határidő szerinti teljesítési időponttal, mivel arra már nem igaz, hogy 12 hónapnál hosszabb az elszámolási időszak.

Külfölditől igénybevett főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatásnál viszont a naptári évnél nem lehet hosszabb az időszak.

Gyűjtőszámla

Az Áfa tv. 164. § értelmében, ha az adóalany

- a teljesítés napján egyidejűleg vagy - az adott naptári hónapban

ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy gyűjtőszámlát bocsát ki.

A gyűjtőszámla kiállításának feltétele a felek előzetes megállapodása.

Gyűjtőszámla csak olyan ügyletekről állítható ki, amelyek fizikailag elkülönülnek, illetve áfa szempontból is külön teljesítésnek minősülnek, tehát a gyűjtőszámla több teljesítési időponttal rendelkezik. Az Áfa tv. úgy fogalmazza meg, hogy több számla kiállítására jogalapot teremtő ügylet teljesül.

Pl. ha több fuvarozás vagy értékesítés áll fenn, arról elvileg ki lehet állítani gyűjtőszámlát is, illetve időszaki elszámolást is, a felek szerződésétől függ, hogy melyiket választják. Olyan ügyletekről viszont, amelyeknél nincsen külön fizikai teljesítés, pl. egy bérbeadás vagy egy átalánydíjas szolgáltatás esetén fogalmilag kizárt gyűjtőszámlát kiállítani, mivel ezek nem minősülnek egyedi ügyleteknek.

A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai az adó mértéke, illetve a mentesség jogcíme szerinti csoportosításban összesítetten szerepeljenek. A számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.

Egyes konzervatív adóhatósági jogértelmezők álláspontja szerint gyűjtőszámla esetén külön teljesítési igazolásokat kell kiállítani. A gyűjtőszámlán teljesítési időpontként az egyedi ügyletek teljesítési időpontját kell szerepeltetni, mivel a gyűjtőszámlának nincsen saját teljesítési időpontja.

Ebből következően gyűjtőszámlánál minden teljesítési időpontot magán a számlán szükséges feltüntetni, illetve az adókötelezettség és a levonási jog is a fizikai időszakban keletkezik, nem pedig a fizetés esedékességekor.

Joggyakorlat

Időszaki elszámolást akkor célszerű alkalmazni, ha a 15 napos számlakibocsátási határidő nem tartható vagy az egyedi teljesítések számlán való feltüntetése nem megoldható.

A gyűjtőszámlánál ezt a 15 napot a bevallási időszak utolsó napjától kell számolni, tehát következő hónap 15-ig mindenképpen ki kell állítani a gyűjtőszámlát. Előfordulhat azonban, hogy fizikailag lehetetlen kiállítani, mivel pl. nemzetközi fuvarnál a mentességre jogosító igazolások nem érkeztek vissza.

Időszaki elszámolásnál azonban nem az időszak utolsó napjától kell számolni a 15 napot, így pl. 90 napos fizetési határidő esetén, amely ebben az esetben teljesítési időpontnak minősül, ha az elszámolási időszak végétől számított 50 nap múlva kerül kiállításra a számla, még akkor is határidőn belül teljesítettnek minősül az ügylet.

Számlázási változások 2013

2013. január 1-jétől megváltoztak az időszaki elszámolás és a gyűjtőszámla kibocsátási időszakára vonatkozó előírások.

Időszaki elszámolás

Ha időszaki elszámolást közösségi adómentes termékértékesítésnél alkalmazunk, tehát más tagállambelinek értékesítünk terméket, és kikerül Magyarországról a termék, a korábbi szabályok szerint ugyanúgy 12 hónapot várhattunk az elszámolással. 2013-tól azonban a naptári hónap utolsó napja a teljesítési időpont, akkor is, ha ennél hosszabb időszakban állapodtak meg a felek, így ekkor ki kell állítani a számlát. Ennek során a felek közötti elszámolás hiányában is az ellenértéket valamilyen módszerrel meg kell határozni, pl. szállítólevelek alapján, vagy ennek hiányában meg kell becsülni.

Ugyanakkor az ügyletet ilyenkor is az Áfa tv. 60. § (4) bekezdése szerinti időpontban kell figyelembe venni az áfa bevallásban, azaz a számla kibocsátása napja szerinti, de legkésőbb a teljesítést követő hónapot tartalmazó bevallásban kell szerepeltetni (ha ennél rövidebb a felek által meghatározott időszak vagy pont egy hónap, akkor az általános szabály szerinti időpont, azaz a fizetési határidő a teljesítési időpont.)

Pl. ha háromhavonta számolunk el, akkor a januártól márciusig terjedő időszakra, idéntől január 31-i teljesítési időponttal mindenképpen ki kell állítani egy számlát. Ha február 10-én állítjuk ki a számlát, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan január 31. a teljesítési időpont, de február 10-én állítottuk ki a számlát, tehát havi bevalló esetén februárról a március 20-ig beadandó áfa bevallásban kell szerepeltetni az adókötelezettséget.

Gyűjtőszámla

Közösségi mentes értékesítésről, illetve határon átnyúló fordított adózású szolgáltatásnyújtásról kiállított gyűjtőszámla nem vonatkozhat egy hónapnál hosszabb időszakra.

Figyeljünk arra, hogy határon átnyúló fordított adózású szolgáltatásról kiállított időszaki elszámolású számlára továbbra sincsen olyan megszorítás, amely előírná, hogy havonta le kell zárni az adóelszámolást. Az ilyen szolgáltatásoknál továbbra is a 12 hónapot nem haladhatja meg az elszámolás.

Ebből következik, hogy tipikus esetben pl. a menedzsmentdíjakat, jogdíjakat vagy üzemeltetési díjakat továbbra sem kell havonta kiszámlázni, amennyiben nem az adott időszaki több, egyedileg is értelmezhető teljesítésből épül fel a számla végösszege (tipikusan egyébként erről van szó.) Azon ügylet ugyanis nem lehet gyűjtőszámlás, ahol nincsenek egyedileg értelmezhető teljesítések, ebben az esetben pedig ez az új korlátozás nem lép be, így továbbra is számlázhatjuk még határon átnyúlóan is negyedévente, félévente vagy évente. A szabályozás ugyanis - mint már utaltunk rá - a szolgáltatásoknál csak gyűjtőszámla esetén írja elő, hogy a számlázási időszakot le kell rövidíteni egy hónapra.

Ha azonban időszakonként történik a számlázás, kifejezett írásos megállapodás nélkül is időszaki elszámolásnak minősül az ügylet. Időszaki elszámolás esetén kizárólag a közösségi adómentes termékértékesítés időszaka van lerövidítve, a szolgáltatásé nem.

Számlakibocsátási határidő

A határon átnyúló ügyleteknél a számlakibocsátási határidő kapcsán is történt módosítás. Eddig a számlakibocsátásnál nem volt kifejezett határidő a határon átnyúló ügyleteknél, hiszen a 15 napos számlakiállítási határidő csak azokra az ügyletekre vonatkozott (és vonatkozik jelenleg is), amelyek áthárított áfát tartalmaznak. Ezek az ügyletek azonban nem tartalmaznak áthárított áfát, ezért volt indokolt közösségi szinten annak szabályozása, miszerint a teljesítést követő hónap 15-ig legkésőbb ki kell állítani a számlát.

Videónkon Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő a részteljesítés és az időszaki elszámolás elhatárolását ismerteti Önökkel.

A videó megtekintéséhez kattintson ide.