Az Európai Unió különböző tagállamainak tőkeegyesítő társaságai esetében igény van az együttműködésre és a konszolidációra. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése a Közösségen belül azonban számos jogi és igazgatási nehézségbe ütközik. Ezért - a belső piac megvalósítása és zavartalan működése érdekében - szükséges olyan közösségi rendelkezéseket megállapítani, amelyek megkönnyítik a különböző tagállamok jogszabályai által szabályozott és eltérő társasági formájú tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2005. november 25. napján került kihirdetésre a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005/56/EK irányelv (Irányelv), melyre tekintettel 2007-ben a hazai jogharmonizáció is megtörtént az erre vonatkozó szabályok szerint.

Az Európai Unió tőkeegyesítő társaságai számára nyitva álló lehetőség, a határon átnyúló egyesülés legfontosabb rendelkezései kerülnek bemutatásra Dr. Pók László ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda) 2013. október 3-i - "Gazdasági társaságok átalakulásának jogi, számviteli és adózási kérdései" c. Pentás konferencián tartott - előadása alapján.

Az év végi jogszabályváltozásokra történő felkészülés mellett a szakma legizgalmasabb, legbonyolultabb kérdésköreiben történő eligazodásban is komplex segítséget nyújt Önnek az idén 22 éves Adóegyetem! Az ország 10 pontján, 12 időpontban készülhet fel velünk a 2014-es évre!Jelentkezzen most és éljen kedvezményeinkkel! 3+1 érv, amiért az ADÓEGYETEM a legjobb választás: 1. +26 előadás anyagából gazdagodhat! 2. Szakmai támogatás 12 hónapra! 3. Verhetetlen kreditpontok! +1 Legyen Ön "Az Év Adótanácsadója"

Alkalmazandó jogszabályok

A határon átnyúló egyesülés témakörének vizsgálatakor az alábbi jogszabályok alkalmazandóak:


• a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (Beolvadási tv.), mely a fent idézett Irányelv átültetése;

• a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) átalakulásra vonatkozó rendelkezései, mely - mint szubszidiárius joganyag - azokban az esetekben alkalmazandó, ahol a Beolvadási tv. külön speciális szabályt nem tartalmaz;

• a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.);

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.).

A Beolvadási tv. rendelkezései nem terjeszkednek túl az Irányelv előírásain, így kizárólag az egyesülési folyamat elemeit szabályozzák. Figyelemmel arra, hogy az Irányelvben meghatározott egyesülési formák megfeleltethetőek a hazai jogban, így a Beolvadási tv. - utaló jelleggel - különösen a Gt. szerinti egyesülés formáit határozza meg.

Fogalmak

Határokon átnyúló egyesülés alatt


• a tőkeegyesítő társaságok

• Gt. szerinti egyesülése értendő,

• amennyiben az egyesülésben résztvevő valamennyi társaságot az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint alapították, és létesítő okirat szerinti székhelyük, központi ügyvezetésük vagy üzleti tevékenységük fő helye az Európai Unió valamely tagállamában van,

• feltéve, hogy közülük legalább egyre az Európai Unió valamely más tagállamának joga irányadó.

A Beolvadási tv. az alábbi két esetben alkalmazandó:


• Magyarországon székhellyel rendelkező tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésekben való részvétele esetén (amikor egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság egy EU-n belüli másik társasággal egyesül), továbbá

• ezen társaságok határokon átnyúló egyesülésben való részvétele útján magyarországi székhellyel létrejövő társaságok alapítása, valamint az ezekkel kapcsolatos cégeljárásokra irányadó szabályok esetén (amikor egy EU-n belüli külföldi társaság egyesül egy Magyarországon székhellyel rendelkező társasággal, amely továbbra is Magyarországon működik).

A Beolvadási tv. kizárólag tőkeegyesítő társaságokra vonatkozik, melyek az alábbiak lehetnek:


• korlátolt felelősségű társaság,

• részvénytársaság,

• európai részvénytársaság,

• szövetkezet, illetve magyarországi székhelyű európai szövetkezet.

A fentiekből következően a betéti társaságok, közkereseti társaságok jelenleg nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, de elképzelhető, hogy ezt a lehetőséget esetleg a jövőben kiszélesítik EU-s szinten.

Határon átnyúló egyesülés lépései

Az egyesülés folyamata nagyon hasonlít a belföldi egyesülések folyamatára, mivel háttér joganyagként a Gt. alkalmazandó:


• Informális felkészülés: az egyesülés formális elhatározása előtt célszerű elkezdeni a felkészülést a határokon átnyúló egyesülésre, mert az érintett tagállamok belső jogában meglévő különbségek miatt az alapos felkészülés nagyban megkönnyítheti az egyesülés lebonyolítását, különösen, ha munkavállalói egyeztetés is szükséges a Beolvadási tv rendelkezései szerint.

• Javaslat megtétele az egyesülés elhatározására, mely az ügyvezetés feladata.

• Szándékfelmérő döntés, miszerint a tagok szeretnének-e egy határon átnyúló egyesülésben részt venni (általában a határon átnyúló egyesülések esetében két döntésre van szükség, egy szándékfelmérő-, és egy végleges döntésre, de lehetőség van egy körben dönteni, ha ezt a társaság létesítő okirata egyébként biztosítja).

• Egyesülési szerződés közös tervezetének az elkészítése (Beolvadási tv. 3. §).

• A közös tervezet elkészítésével egyidejűleg a vezető tisztségviselők által elkészített írásbeli beszámoló, amelyben a jogi- és gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint annak hatását a tagokra, a hitelezőkre és a munkavállalókra (Beolvadási tv. 4. § (1) bek.).

• Egyéb, az egyesüléshez szükséges iratok előkészítése (vagyonmérleg-, vagyonleltár-tervezetek stb.), amelyek előkészítését a gyakorlati tapasztalatok alapján már jóval az első formális lépéseket megelőzően el kell kezdeni.

• Könyvvizsgálói jelentés elkészítése 30 nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő legfőbb szervi ülés előtt, melyben a könyvvizsgálónak nyilatkoznia szükséges, hogy a társaság milyen módszerekkel határozta meg a részesedések cserearányát, ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek, és hogy álláspontja szerint a cserearány megfelelő-e. Amennyiben az egyesülésben résztvevő valamennyi társaság összes tagja egyhangú határozattal így határoz, ettől a jelentéstől el lehet tekinteni (Beolvadási tv. 4. § (2)-(5) bek.).

• Az egyesülési szerződés közös tervezetének, valamint a hitelezői tájékoztatásnak a közzététele a Cégközlönyben, 30 nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő legfőbb szervi ülés előtt (Beolvadási tv. 5. § (1)-(2) bek.).

• Szintén a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, hogy a könyvvizsgálói jelentést, illetve a vezető tisztségviselői beszámolót is a Cégbíróságnál el kell helyezni, elektronikus formában be kell adni 30 nappal a végső döntés meghozatala előtt (Beolvadási tv. 5. § (3) bek.).

• Ezt követi a konzultáció a munkavállalókkal (Beolvadási tv. 10-12. §§).

• Majd meg lehet hozni a második, általában már végleges döntést, melynek kapcsán is érvényesek a Gt.-ben szabályozott határidők. Ennek értelmében a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap, illetve, ha vagyonmérleg-tervezetként a Számviteli tv. szerinti éves beszámoló mérlegét kívánják használni, akkor annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzheti meg.

• A végső döntést követően a Cégközlönyben, két egymást követő lapszámban közzé kell tenni az egyesülés tényét, a döntést követő 8 napon belül. (Gt. 79. § (5) bek.).

• A közzétételt követően lehet igényelni azt a tanúsítványt a Cégbíróságtól, amely igazolja, hogy megfelelt a társaság a rá vonatkozó egyesülési szabályoknak (Beolvadási tv. 6-7.§§). Ha az egyesülés "kifelé" történik, tehát ha egy magyar társaság olvad be egy külföldi társaságba, akkor ez az a tanúsítvány, amelyet a külföldi cégbíróságnak, mint eljáró hatóságnak be lehet nyújtani, hogy Magyarországon a jogszabályi követelményeknek megfelelően történt az egyesülés, illetve mely alapján külföldön is bejegyezhető az egyesülés. Ha "befelé" történik az egyesülés, vagyis ha magyar társaságba olvad be egy külföldi, akkor külföldről érkezik ide a tanúsítvány és az egyesülés bejegyzése iránti kérelmet a tanúsítvány kiállításától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.

• Az utolsó lépés a végleges vagyonleltár és vagyonmérleg elkészítése és benyújtása, melyre ugyanazon határidő vonatkozik, mint egy belföldi átalakulásra, tehát a létrejövő társaság bejegyzésétől számított 90 nap (Gt. 87.§ (2) bek.). "Kifelé" történő egyesülés esetén elvileg a magyar céget a külföldi cégbíróság értesítése alapján törlik. A gyakorlati tapasztalat szerint azonban érdemes külön kérni, hogy a külföldi bejegyzésre tekintettel töröljék a magyarországi társaságot.

Fontos megjegyezni, hogy 2014. március 15. napján hatályba lép a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ("Új Ptk."), amelyre tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül majd a Gt. A határon átnyúló egyesüléseket is érintő jogszabályi környezetben tehát jelentős változások lesznek, amelyek azonban alapjaiban nem változtatják meg a határokon átnyúló egyesülések fent ismertetett szabályait.

Összefoglalva: a szigorú határidők miatt az egyesülési folyamat csak akkor zárható le sikeresen, ha a formális döntéseket megelőzően időben megkezdődik az előkészítés, különösen, ha munkavállalói részvétellel is számolni kell!

Videónkból megtudhatja, hogy milyen gyakorlati problémák merülhetnek fel a témával kapcsolatban, melyek abból fakadnak, hogy az egyes tagállamok jogszabályai kisebb-nagyobb eltéréseket tartalmazhatnak az Irányelv rendelkezéseitől.

Az év végi jogszabályváltozásokra történő felkészülés mellett a szakma legizgalmasabb, legbonyolultabb kérdésköreiben történő eligazodásban is komplex segítséget nyújt Önnek az idén 22 éves Adóegyetem! Az ország 10 pontján, 12 időpontban készülhet fel velünk a 2014-es évre!Jelentkezzen most és éljen kedvezményeinkkel! 3+1 érv, amiért az ADÓEGYETEM a legjobb választás: 1. +26 előadás anyagából gazdagodhat! 2. Szakmai támogatás 12 hónapra! 3. Verhetetlen kreditpontok! +1 Legyen Ön "Az Év Adótanácsadója"

A videó megtekintéséhez kattintson IDE.