Az Országgyűlés 2012. november 19-én fogadta el az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt, mely 2013. január 1-jei hatállyal iktatta be az üzletág fogalmát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései közé (Áfa tv.).

A magyar adójog korábban nem ismerte ezt a jogintézményt, 2013-tól azonban a vállalkozások likviditásának javítása érdekében, a törvényben előírt feltételek együttes megléte esetén, az üzletágként definiált vagyon értékesítése mentesül az áfa fizetési kötelezettség alól.

Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő segítségével az üzletág-átruházásra vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezéseket tekintjük át 2013. március 13-i Penta Uniós konferencián tartott előadása alapján.

Üzletág-átruházás adómentessége

2013-tól Magyarország élt azzal az uniós lehetőséggel, hogy az adóalany teljes vagyonának, vagyonrészének vagy vagyoni értékű jogának az adott feltételek szerinti átruházását, értékesítését egy egységként kezelve mentesítse az áfa fizetési kötelezettség alól.

Az adóalany általi üzletág-átruházás nem tárgyi mentességet jelent, mivel az Áfa tv. 17. § (4) bekezdés értelmében a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás be sem áll, azaz áfa tárgyi hatályán kívüli ügyletnek minősül.

Tekintettel arra, hogy nem tárgyi mentes tevékenység valósul meg, így nem kapcsolódik hozzá levonási tilalom. A törvényi feltételek teljesülése esetén az ahhoz kapcsolódóan felmerült beszerzések áfája az általános szabályok szerint vonható le.

Üzletág meghatározása

Az üzletág definíciójával új fogalom került be az Áfa tv. 259. § 25/A. pontjába, miszerint:

- vállalkozás olyan működő egysége, - amely szervezeti szempontból független, - a hozzá tartozó vagyonnal együtt, - önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására alkalmas.

Fontos szempont, hogy az üzletág bár jogalanyként nem önálló, de szervezetileg független egység az átadás időpontjában, azaz pl. valamennyi általános-, kisegítő személyzete, bérszámfejtése, stb. is önállónak minősül.

Azáltal, hogy áfa szempontból nem minősül ügyletnek, nem kötelező az Áfa tv. szabályainak megfelelő számlát kiállítani. Ha mégis kiállításra kerül valamilyen bizonylat, akkor azon sem szükséges külön kezelni az értékesítés hatálya alá tartozó vagyonelemeket, lehet egy egységként. Számviteli szempontból azonban pl. a tárgyi eszközöket külön kell szerepeltetni, hiszen ezáltal lehet csak nyilvántartásba venni, illetve kivezetni ezen tételeket.

Általános feltételek

Az Áfa tv. 18. § (1) bekezdés értelmében, az apporthoz és a jogutódláshoz hasonlóan, az üzletág átruházás útján szerzett vagyon, vagyonrész és vagyoni értékű jog tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

- a szerző már a szerzéskor vagy annak következtében belföldön nyilvántartásba vett adóalany,

- szerző kötelezettséget vállal, hogy a szerzéshez, szerzett vagyonhoz fűződő jogok, kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik,

- sem a szerzéskor, sem azt követően nincsen olyan jogállása, amely összeegyeztethetetlen lenne az előző pont alapján esetlegesen felmerülő kötelezettségek teljesítésével (pl. nem alanyi mentes, nem kompenzációs feláras mezőgazdasági termelő, de bizonyos korlátozással tárgyi mentes tevékenységű lehet, pl. adott esetben a pénzintézet, mivel csak magának az üzletágnak kell kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységet végeznie).

Ha olyan adóalanynak ruházzuk át az üzletágat, amelynek nincsen magyar adószáma, pl. egy külföldi, akkor a mentesítést nem tudjuk alkalmazni. Nem feltétlenül lesz azonban áfás az egész ügylet, egyenként kell megvizsgálni, hogy az adott elemek az áfa területi hatálya alá tartoznak-e.

Ha vannak benne olyan termékek, egyéb eszközök, amelyek itt maradnak Magyarországon, akkor azok a megfelelő áfa kulccsal adóznak, így adóköteles számlát kell róluk kiállítani. Ingatlan értékesítése esetén, ha nem választottak adókötelezettséget és régi ingatlanról van szó, akkor tárgyi mentes tevékenységnek minősül.

A követelések, kötelezettségek, szerződés állomány viszont egy megrendelőhöz kötődnek, tehát, ha nincsen székhelye, telephelye Magyarországon az átvevőnek, akkor adott esetben az áfa területi hatályán kívüli ügyletnek minősülhetnek, mentesülve az áfa fizetési kötelezettség alól, pl. ha egy külföldinek értékesítünk olyan üzletágat, amelyben nincsen eszközvagyon, akkor annak ellenére, hogy a mentesség nem alkalmazható, mégsem lesz áfa köteles az ügylet.

Speciális feltételek

További speciális feltételek:

- a szerző további működtetés céljából szerezze meg az üzletágat,

- az üzletág keretében folytatott tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító tevékenység,

- ha a megszerzett vagyon olyan ingatlant tartalmaz, amelyre az átruházó adókötelezettséget választott, vagy az ingatlan félkész, illetve új ingatlan, akkor a szerzőnek az ingatlanra adókötelezettséget kell választania, legkésőbb, amikor az adókötelezettség beállna.

Pénzügyi szférában lehet olyan extrém esetet generálni, pl. amikor az adóalany kizárólag harmadik országbeli ügyfeleknek végez pénzügyi tevékenységet, pénzügyi szolgáltatást, amely adólevonásra jogosító tevékenység, függetlenül attól, hogy tárgyi mentes. Ettől eltekintve az adómentességet kizárólag adóköteles üzletágakra lehet alkalmazni

Ha a fentiekben ismertetett feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor adókötelezettség keletkezik.

Egyetemleges felelősség

Elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli az üzletágat átruházó adóalanyt az Áfa tv.-ben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a vagyonhoz kapcsolódóan a szerzésig bezárólag keletkeztek.

Videónkon Dr. Csátaljay Zsuzsanna az ingatlan értékesítésre, bérbeadásra adókötelezettséget választott adóalanyok - az öt éves kötöttség elteltével legkorábban 2013. január 1-jével - lehetséges "kijelentkezése", azaz adómentes körbe történő visszatérése következtében felmerülő korrekciós kötelezettségeit ismerteti Önökkel.

A videó megtekintéséhez kattintson a képre vagy ide.