A 2013. február 7-i Penta Uniós konferencián tartott előadás alapján a számla módosításának, érvénytelenítésének és a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettségnek a kapcsolatát ismertetjük példákon keresztül Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő által.
| Áfa témában a következő időpontokban vehet részt Pentás konferencián: 2013. április 23. Devizás ügyletek kezelése az áfában és a számvitelben2013. április 24. Számlázás, levonás, visszaigénylés Jelentkezéshez és részletes információkért kattintson a konferencia nevére vagy ide » ÁFA MESTERTÚRA |
Számlamódosítás
Jelentési kötelezettség
A belföldi összesítő jelentésben azokról a számlákról kell adatot szerepeltetni, amelyekben akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy előtte és utána is az áthárított adó összege eléri a 2 millió forintot.
Adattartalom számla módosításánál (eladónál/vevőnél):
- eredeti számla adatai: vevő/eladó adószáma, számlában szereplő adó alapja, adó összege, sorszám, teljesítési időpont,
- módosítás számszaki hatása: adóalap, adó tekintetében a különbözet nagysága,
- módosító okirat sorszáma.
Ha az alapszámlában áthárított adó összege nem éri el a 2 millió forintot, csak az áthárított adó növekedésével járó módosítások esnek jelentéstételi kötelezettség alá, mégpedig amelynek eredményeképpen a 2 millió forintot eléri az adó összege.
Példa: Ha az alapszámlán az áthárított adó 500.000 forint, akkor annak csak a növekedését kell jelenteni, mégpedig legalább 1.500.000 forint tekintetében. Ennél alacsonyabb összegűt nem, de magasabb összegűt igen.
A számlamódosításnál nincsen összevonási kötelezettség, csak tételes jelentés.
Többszörös számlamódosítás
Olyan esetben, amikor a tárgyidőszaki módosítás előtt a módosított számlának már volt előzőleg korrekciója, akkor azokat mind jelenteni kell előzményként (előzmény, számlaszám, teljesítési időpont, adóalap, adóösszeg szerepeltetésével, illetve K-betű, azaz korrekció feltüntetésével).
Olyan eset is előfordulhat, hogy ugyanarra a bevallási időszakra esik két különböző módosítás.
Példa: Az eredeti, januári számlában áthárított 2 millió forintos adóösszeg március 5-én 100.000 forinttal, március 28-án 200.000 forinttal kerül megnövelésre. Miután mind a két módosító számla növekedést eredményez, ez a januári bevallás önellenőrzési kötelezettségével jár. A januári összesítő jelentésben pedig mindkét módosító számlához a KT kód kerül, egy előzményszámlájuk lesz.
Módosítás és sztornózás
A hivatalos álláspont szerint nem minden módosítást kell jelenteni, csak azokat, amelyek számszaki eltérést, és/vagy teljesítési időpontváltozást eredményeznek.
Következésképpen pl. a kizárólag a vevő címének hibás feltüntetése végett kiállításra kerülő módosító számla (ún. technikai sztornó számla) nem esik jelentéstételi kötelezettség alá.
Számla érvénytelenítése
Jelentési kötelezettség
A módosító számlákkal ellentétben, a számla érvénytelenítése esetén annak ellenére, hogy nem eredményez számszaki eltérést él a jelentéstételi kötelezettség, amennyiben az érvénytelenített számlában az áthárított adó elérte a 2 millió forintot.
Adattartalom számla érvénytelenítésénél (eladónál/vevőnél):
- eredeti számla adatai: vevő/eladó adószáma, számlában szereplő adó alapja, adó összege, sorszám, teljesítési időpont, - érvénytelenítő okirat sorszáma.
A számszaki hatást, azaz a különbözet összegét nem kötelező szerepeltetni, mivel érvénytelenítő számlánál automatikusan megegyezik az eredeti számla összegével, de ajánlott feltüntetni.
Videónkon Dr. Csátaljay Zsuzsanna az önellenőrzés esetét szemlélteti Önöknek példán keresztül. >> Dr. Csátaljay Zsuzsanna: Példa a belföldi összesítő jelentésben történő önellenőrzésre
Szóljon hozzá a témához!