Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő, a 2013. február 7-i Penta Uniós konferencián tartott előadása alapján arra keressük a választ, hogy a belföldi összesítő jelentésben az előlegszámlák hogyan kezelendőek?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31/B. § szabályozza a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettséget.

Az előleg a teljesítés előtt adott olyan pénzösszeg, amelyben a felek előre megállapodtak és az ellenértékbe beleszámít, tehát nemcsak előreutalás.

Az előleg az áfában adózási pont, számlakiállítási kötelezettséget von maga után, feltéve, hogy egyenes adózású az ügylet.

Mivel az előleg is számlázandó, ezért önmagában is vizsgálni kell, hogy az előlegszámlára vonatkozik-e a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettség.

1) Az előlegszámlán áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot

Az előlegszámlát a megfelelő időszakban - adó-megállapítási, illetve -levonási jog gyakorlásakor -szerepeltetni kell tételesen a jelentésben (számlaszám, teljesítési időpont, adóalap, adóösszeg).

Ha ugyanettől a számlakibocsátótól, befogadóként rendelkezésre áll még ugyanebben a bevallási időszakban más számla is, akkor az előlegszámla is összevonásra kerül.

Amikor a végszámla kiállításra kerül, akkor - az előadó által ismertetett hivatalos álláspont szerint - avégszámlán csak az előleggel csökkentett összeg szerepel, mely maradék összeg kerül feltüntetésre mind az áfa bevallásban, mind az összesítő jelentésben.

2) Az előlegszámlán áthárított adó összege nem éri el a 2 millió forintot

Ha az előleg áfa összege nem éri el a 2 millió forintot, akkor azt tételesen nem kell jelenteni.

Kivétel azon eset, amikor befogadóként ugyanebben a bevallásban, ugyanettől a kibocsátótól figyelembe vételre kerül más számlában szereplő levonható adó is, mert akkor ezt is össze kell vonni és jelenteni kell, hiszen ez is úgy viselkedik, mint más alapszámla.

Amikor kiállításra kerül a végszámla , akkor az áfa bevallásban csak a maradék összeg kerül feltüntetésre. Az összesítő jelentésben viszont a teljes ellenértékre kell vizsgálni az áfa-tartalmat, az előleggel együtt. Ha ez eléri a 2 millió forintot, akkor a teljes összeget tételesen jelenteni kell. Tehát az előleg ilyen módon szerepelhet kétszer is a jelentésben.

Példa: Januárban 1 millió forint áthárított adót tartalmazó előleg került átvételre. Májusban megtörténik a végteljesítés, melynek adóösszege 1.500.000 forint, így ennek eredményeképpen az áthárított adóösszeg összesen 2.500.000 forint. Tekintettel arra, hogy ez meghaladja a 2 millió forintos értékhatárt, így ennek kapcsán jelentéstételi kötelezettség áll fenn, 2.500.000 forintot kell szerepeltetni a végszámla bevallási időszakában.

Példa: Ha ugyanebben a bevallási időszakban, májusban, ugyanettől a számlakibocsátótól 200.000 forint áthárított adóösszegben áll rendelkezésre számla, ilyenkor össze kell vonni. A májusi áfa bevallásban már 1.500.000 forint szerepel, az összesítőben pedig 2.500.000 forint. Az összevonást így az 1.500.000 forint adótartalmú számlával kell elvégezni, mert a ténylegesen levont adóösszeget kell összeadni. Így a 200.000 forintos számla nem szerepel a jelentésben, mert együtt sem érik el az értékhatárt.

Példa: Ha viszont ugyanez a számla nem 200.000 forint adóösszeget, hanem 700.000 forint adóösszeget tartalmaz, akkor az összevonás eredménye az 1.500.000 forinttal már meghaladja az értékhatárt, ezért szerepeltetni kell a jelentésben. A tételes jelentésben szerepel a 2.500.000 forint, az összevont jelentésben pedig külön a 700.000 forint.

Videónkon Dr. Csátaljay Zsuzsanna a részteljesítés és az előleg elhatárolását ismerteti Önöknek: Dr. Csátaljay Zsuzsanna: Részteljesítés és előleg elhatárolása a belföldi összesítő jelentésben