Zárószavazásra vár az Országgyűlés elé 2013. március 1-jén benyújtott új, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat (T/10238), amely többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) által bevezetett kisvállalati adó (kiva) kapcsán tartalmaz korrekciókat. A várható módosítás értelmében a kiva már évközben is válaszható lesz.
A törvénymódosítás okán és tekintettel arra, hogy közeledik a kisvállalati adó negyedéves előlegfizetési határideje, áttekintjük a Katv. kiva adónemre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit.
Kiva témában a következő időpontban vehet részt Pentás konferencián: 2013. április 11. KIVA szabályai, különös tekintettel az előlegfizetésre Jelentkezéshez és részletes információkért kattintson a konferencia nevére vagy ide >> KIVA |
Az adó alanya
A kiva adónemet választhatja az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, ha megfelel az alábbi törvényi feltételeknek:
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
- az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
- az üzleti év mérlegforduló napja december 31.;
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot;
- a bejelentés napján az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása nem meghaladja az 1 millió forintot.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
A törvényjavaslat pontosítja a kisvállalati adóalanyiság választásának mérlegfőösszegre vonatkozó feltételét, miszerint a 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét kell figyelembe venni.
A kiva alany a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) hatálya alá tartozik.
Az adóalanyiság keletkezése
A hatályos szabályozás értelmében az adóalanyiság választását legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig lehet bejelenteni az adóhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A várható módosítás értelmében a kiva választására egész évben lehetőség lesz. A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
Adókötelezettség
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege.
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
Előlegfizetési-, bevallási kötelezettség
Az adóalanynak a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítania, illetve az adóévet követő év május 31-ig kell bevallania és megfizetnie.
Az adóalany adóelőleg megállapítására kötelezett, amelyet havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie.
Ha az adóalany a Katv. szerinti adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, akkor az adóelőleget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, ellenkező esetben negyedévet követő hónap 20-áig.
A kisvállalati adóalanyiság első évében várhatóan 100 millió Ft előző évi összes bevétel alatt az adózók negyedévente, 100 millió Ft felett pedig havonta kötelesek az adóelőleg fizetésre.
Az adóelőleg összege az adóelőleg alap 16%-a. Az adóelőleg alapjának meghatározására a Katv. két módszert is meghatároz, de mindkét módszer esetén előírás, hogy az adóelőleg összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka.
Az adóalanyiság megszűnése
Egyrészt, a jelen szabályozás szerint megszűnik az adóalanyiság, ha az adózó visszavonja a bejelentését az adóév január 15-éig. A várható módosítás értelmében a visszavonásra a bejelentés napjától számított 30 nap áll majd az adózó rendelkezésére. A határidő jogvesztő.
Másrészt megszűnhet az adóalanyiság a törvényben meghatározott okoknál fogva. Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
Amennyiben a téma felkeltette érdeklődését, jelentkezzen a Penta Unió szervezésében Ácsné Molnár Judit 2013. április 11-én tartandó KIVA konferenciájára , melyen a belépéskor, a kiva időszak alatt alatt és kilépéskor a kiva adóalanyok számviteli- és társasági adóbeli kötelezettségeit is megismerheti (kiva alanyiság előtti adóévre teljesítendő bevallás korrekciós tételei, eredménytartalék, elhatárolt veszteség, üzleti beszámoló, bevallás).
Szóljon hozzá a témához!