Széll Zoltánné: Kiegészítő tevékenységet folytató adózókkal kapcsolatos 2015. évi járulékváltozások
A 2015. évi adócsomag (2014. évi LXXIV. törvény) több ponton módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályrendszerét.
Széll Zoltánné (szakmai főtanácsadó, NAV) - az "ADÓEGYETEM 2015" konferenciasorozatunk 2014. december 5-i győri helyszínén tartott előadása alapján - a kiegészítő tevékenységet folytató adózókra vonatkozó 2015. évi járulékváltozásokat ismerteti Önökkel.
Társadalombiztosítási járulék és ellátás a gyakorlatban konferenciaA társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónál dolgozó kollegáknak segítséget nyújt a mindennapi munkájukban felmerülő - a jogszabályváltozást érintő - kérdések megválaszolásában, az ellátások naptári napi alapjának kiszámításában a 2015. február 18-án megrendezésre kerülő Pentás konferencia. A nem kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónál dolgozó kollégák átfogó képet kapnak a pénzbeli ellátások összegének megállapításában történt változásokról, a kérelmek benyújtásában továbbításában történt változásokról. További kérdése van? Küldje el előzetesen a konferencia@penta.hu e-mail címre és vitassák meg a konferencián a konzultáció keretében! Jöjjön el Ön is! Jelentkezés és további információk » Társadalombiztosítási járulék és ellátás a gyakorlatban konferencia |
Kiegészítő tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó személy nyugdíjjárulék alapjának pontosítása
A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályok 2012-ben megváltoztak. Abban az esetben, ha az ügyvezető a Tbj. alapján kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül az új szabály határozza meg, hogy mit kell járulékalapnak tekinteni. Ebben az esetben az ügyvezetői tevékenység alapján kifizetett, juttatott összeg a járulékalap, amiből l 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Az általános szabályokkal összhangban rögzítésre került, hogy ezt akkor is számításba kell venni, hogyha a jogviszony megszűnését követően kerül kifizetésre.
2015-től a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.
A cég vezető tisztségviselőivel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mely esetekben kell őket Tbj. szempontból átminősíteni társas vállalkozóvá. Tekintettel arra, hogy a mögöttes szabályok értelmében a cég tagjai, ha személyes közreműködést vállalnak vállalkozási tevékenységben, akkor azt munkaviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatják el.
Például egy kft. családi vállalkozás keretében építőipari tevékenységet végez. A vezető tisztséget a saját jogú nyugdíjas édesanya látja el megbízási jogviszonyban, havi 5.000 forintért. Az édesanya a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát nem végez. Ebben az esetben a vezető tisztség ellátása tekintetében a Tbj. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, a társaságnak 10 százalék nyugdíjjárulékot az 5.000 forint járulékalapból le kell vonnia.
Olyan esetben, ha a vezető tisztségviselői feladatokat ellátó tag a társas vállalkozásban társas vállalkozói jogviszonyban végzi a tevékenységi körbe tartozó feladatokat, akkor vezető tisztséget, akár nulla forint megbízási díjért is megteheti. Ez esetben nem kell a vezető tisztségviselői jogviszonyt átminősíteni.
Előfordulhat az is, hogy 4 órás munkaviszony keretében végzi a cég vállalkozási tevékenységét, tehát munkaviszonya van abban a vállalkozásban, amelynek egyúttal a vezető tisztségviselője is. Ilyen esetben a tag a vezető tisztség ellátása tekintetében főállású társas vállalkozónak minősül. A társaságnak mindkét (a munkaviszony és a társas vállalkozó jogviszony tekintetében is) teljesíteni kell a biztosítási jogviszony bejelentését a 15T1041-es számú nyomtatványon. E mellett a 1508-as számú havi adó-és járulékbevallásban az érintett személy mindként jogviszony tekintetében szerepeltetni szükséges.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékösszegének emelkedése
A nyugdíjas egyén vállalkozó és nyugdíjas társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére is kötelezettek, melynek összege 2015-ben emelkedett.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben (Szövetkezeti tv.) meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott (nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. alapján nem jogosult) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege - a 2014. évi havi 6.810 forintról (napi 227 forintról) - 2015-ben havi 6.930 forintra (napi 231 forintra) emelkedett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek köre változatlan a szabályozásban.
|
A "Társadalombiztosítási járulék és ellátás a gyakorlatban" című konferenciánkra a szabad helyek száma korlátozott. Jelentkezzen most! » Társadalombiztosítási járulék és ellátás a gyakorlatban konferencia |
Hozzászólások
Kérem sziveskedjenek megírni, hogy az általam fizetett 7.050 Ft eü,járulék éves összegéből hol kell elindítani, hogy a nyugdíjamhoz a törvny ben megállapított 0,04 %-ot megkaphassam és milyen nyomtatványon, mivel részkiegészítést végző nyugdíjas vállakozó vagyok és rendszeresen fizetem az eü. járulékot! Köszönöm
Kérem szépen mondja meg valaki világosan,pontosan: nyugdíjas közalkalmazott , a közszférán kívűl vállalhat-e munkát, anélkül hogy a nyugdíj folyósítását felfüggesztenék. Illetve ugyanilyen módon vállalkozhat-e, főállású és kiegészítő vállalkozóként egyaránt.
Köszönettel és reménykedve a válaszban.
Kedves Parrag Győzőné!
Az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A §-a kimondja, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani. Akár több évre visszamenőleg is kérhető a nyugdíj emelése, mivel erre az esetre nem vonatkozik a nyugellátások esetében általános szabály, miszerint az igényt visszamenőleg csak 6 hónapra lehetne érvényesíteni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját maga után idén havi 7.050 Ft (napi 235 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot fizet (a nyugdíjjárulék alapját képező vállalkozói jövedelme alapján – vállalkozói kivét).
Az emelés iránti kérelmet az ONYF K27 számú nyomtatványának kitöltésével lehet megindítani. Nyugdíjas vállalkozó esetében célszerű a nyomtatvány „Egyéb megjegyzés” rovatában a vállalkozói adószámot feltüntetni.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Kérdező!
A Tny. 83/C paragrafus (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas
közalkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
bírói szolgálati jogviszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban,
fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,
a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Amennyiben a foglalkoztatásra a fenti jogviszonyok egyikében kerül sor, azt az ellátásban részesülőnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a jogviszony létesítését követő 15 napon belül be kell jelentenie. A szüneteltetés, és ebből következőleg a bejelentési kötelezettség tehát csak akkor van, ha a nyugellátásban/ellátásban részesülő személy a munkavégzésre irányuló tevékenységét a fent felsorolt jogviszony keretei között látja el. A munkaviszony nincs a felsoroltak között. Egyéni vállalkozóként - mint kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó - vállalkozhat.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kérem szíves válaszát az alábbi kérdésre:
Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie az egyszerűsített végelszámolás alatt álló Bt-nek a végelszámoló után, aki saját jogú nyugdíjas, a Bt. beltagja. Korábban ő volt az ügyvezető, de a végelszámolás kezdetekor a taggyűlés őt jelölte ki végelszámolónak. Ezt a tevékenységet megbízásban, ingyenesen végzi.
Válaszát köszönnöm előre is.
Üdvözlettel:
Papp Erzsébet
Szóljon hozzá a témához!