A jogszabályon alapuló költségtérítések adó- és járulékmentesek, kivéve, ha a jogszabályban meghatározott mértéknél nagyobb összegű juttatást kap a munkavállaló. Az utazási költségtérítés jogszabályon alapul, melyet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (Rendelet) szabályoz.
A munkába járás költségtérítésével kapcsolatos - a Mérlegképes Könyvelők Kötelező Továbbképzésén elhangzott - leggyakoribb kérdéseket, problémaköröket ismerteti Önökkel Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor.
|
|
A Rendelet megkülönbözteti a munkába járás, a napi munkába járás és a hazautazás fogalmát.
Munkába járás:
- a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
- a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Napi munkába járás:
- a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.
Hazautazás:
- a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.
A fenti jogszabály szerint - mind a napi munkába járás, mind hazautazás esetén - a munkáltatónak kötelező megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos kötelező költségtérítés havi felső korlátja 2013-ban - a Nemzetgazdasági Miniszter közleménye értelmében - legfeljebb havonta 34 600 Ft.
A munkába járás nem foglalja magában tehát a helyi közlekedést, kivéve, ha azt átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló, ilyenkor a helyi bérlet árának 86%-át is köteles megtéríteni a munkáltató, pl. ha a munkavállaló Gödöllőről jár Budapesten keresztül Érdre dolgozni, akkor a budapesti BKV bérlet ide tartozik.
A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Áfa levonás
A távolsági autóbusz- vagy vonatbérlet áfája teljes mértékben levonásba csak akkor helyezhető, ha a munkáltató veszi igénybe az utazási szolgáltatást, tehát a számla a munkáltató nevére szól.
Amennyiben az utazási szolgáltatást a munkavállaló veszi igénybe, tehát a számla a munkavállaló nevére szól, akkor az áfát levonásba helyezni tilos.
Munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló
Némely esetben megilleti az 50%-os utazási kedvezmény azt a dolgozót, aki munkaszerződéssel kerül alkalmazásra egy költségvetési intézménynél, pl. ha a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél foglalkoztatott.
A nem tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás
A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 Ft összegű költségtérítés csak úgy adható adómentesen, ha
- a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
- b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
Motor, kerékpár
Kérdésként szokott felmerülni, hogy amennyiben a távolsági munkába járást a munkavállaló nem közösségi tömegközlekedéssel, illetve nem személygépkocsival, hanem pl. motorral vagy kerékpárral oldja meg, akkor is megilleti-e az Szja tv.-ben szabályozott, a jövedelem számításánál figyelembe nem veendő 9 Ft/km nagyságú költségtérítés?
Az idézett Rendelet - az Szja tv.-ben munkába járás költségtérítése címén - nem írja elő, hogy konkrétan melyik közlekedési eszközzel köteles a munkavállaló munkába járni, csak azt a kritériumot fogalmazza meg, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között ne álljon rendelkezésre közösségi közlekedés, illetve a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
Az Szja törvény 25. § (2) bekezdés bb) pontja alapján általánosan adható a munkavállalóknak 9 Ft/km hozzájárulás a helyközi munkába járás költségeihez. A szabályozásban "ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is" fordulat szerepel, így a más közlekedési eszközzel munkába járókat sem zárja ki a törvény, ezáltal pl. a kerékpárosokat sem.
Útnyilvántartás
Szinte állandósult probléma, hogy a munkáltatók havi átalányfizetést biztosítanak valamely dolgozójuknak a saját gépjárművel történő munkába járáshoz és megkövetelik az útnyilvántartás munkáltató részére történő átadását. Ez egy helytelen gyakorlat. A munkavállaló valóban köteles elszámolni a költségtérítést alátámasztó bizonylatokkal, de csak - ellenőrzés esetében - a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé.
Személygépkocsi és távolsági busz
A jogszabály szó szerinti értelmezése alapján egy napon belül kétféle költségtérítés nem adható.
Pl. ha egy munkavállaló egy kis faluban lakik és onnan jár naponta Budapestre dolgozni, úgy hogy egy kisvárosba elutazik autóval és onnan induló távolsági busszal jön fel Budapestre, akkor a munkáltató csak egy típusú költséget köteles megtéríteni, pl. vagy a bérlet 86%-át, vagy a személygépjárművel történő utazáshoz kapcsolódó 9 Ft/km-t.
Pl. ha egy munkavállaló fővárosi és egy vidéki munkáltatónál dolgozik, alapvetően Volán busszal jár dolgozni és a bérletének 86%-át térítik is, de bizonyos esetekben este nem éri el az utolsó járatot és ilyenkor vonattal tud csak hazautazni, ebben az esetben azonban kifizethető a vonatjegy ára.
Saját gépjármű használata
Igen gyakori eset, hogy a munkavállaló saját gépjárművét használja munkába járáshoz és a napi munkavégzéshez is (pl. mosógépszerelő, aki saját gépjárművével közelíti meg a szolgáltatás helyszínét).
A saját gépjármű használata kapcsán feltétlenül el kell különíteni a munkába járás és a belföldi kiküldetés eseteit, mert e két esetre más-más szabályok vonatkoznak.
Minden esetben első lépésként meg kell állapítani, hogy konkrétan hol található a munkavégzés helye. A lakóhelytől a munkavégzés helyéig történő utazásra kell alkalmazni a munkába járásra vonatkozó szabályokat, a többi utazásra pedig a kiküldtetési rendelvény alapján - a NAV által közzétett fogyasztási normák és a havonta közzétett üzemanyagárak figyelembe vételével - kell számítani a költségtérítést.
Elszámolási előleg
Abban az esetben, ha a munkavállaló elszámolási előleget vesz fel, melynek végső elszámolására pl. üzemanyagszámlákat hoz, akkor ilyen esetekben figyelemmel kell lenni arra, hogy kinek a tulajdonában van a gépjármű. Ha a gépjármű a munkáltató tulajdonában van, akkor az üzemanyagszámla alapján számolnak el. Menetlevél vagy útnyilvántartás alapján le kell ellenőrizni, hogy nem magánhasználatot térítteti-e meg a magánszemély.
Ha pedig a magánszemély tulajdonában van a személygépkocsi, akkor az Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezetét kell figyelembe venni, és a 9 forint/km és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján történik az elszámolás. Az üzemanyagszámlák ebben az esetben nem képezik az elszámolás alapját. Ebben az esetben elszámolási előleg nem adható.
Hozzászólások
Üdv, Amennyiben a munkáltató az említett 9 Ft/Km-nél nagyobb térítést fizet, úgy a különbözet miként adózik. Pl. 50 Ft/Km esetén a adó köteles 41 forint miként, adózik, hogyan kalkulálható ki a nettó összeg? Valamint a kalkuláció összefügg e a brt bérrel, eltartott gyerekek számával? Köszönöm! G "A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 Ft összegű költségtérítés csak úgy adható adómentesen...."
Üdvözlöm! Az előző cégemnél egy évig bejártam vidékről vonattal, és gond nélkül térítették az említett 86%-át a bérletnek. Utána albérletbe feljöttem Pestre, és a heti egyszeri haza utazást szintén támogatták. Új cégemnél úgy alakult, hogy ideiglenesen haza kellett költöznöm vidékre, így újra vonattal járok be naponta. Ma a HR-es viszont behívott beszélgetésre, hogy ugye tudom, hogy ez a 86% a cég számára költség (én eddig úgy tudtam le tudják írni, vagy csak az előző cégemnek nem jelentett jelentős kiadást, így sose okozott ott problémát), és ha ezt tudták volna, mikor felvettek, akkor a bértárgyalásokhoz lehet máshogy állnak (vagy akár fel sem vesznek). Ez már így önmagában diszkriminációnak számítana, mert véleményem szerint ez az utazási költségtérítés pont az agglomeráció munkavállalását hivatott elősegíteni részben. Valamint megjegyezte, hogy a hétvégi hazajárásokat sem fogják a továbbiakban támogatni a többieknek, mert nem erre van kitalálva a költségtérítés, hogy a vidékieket, akik hétköznap Pesten tartózkodnak, támogassák a haza járásban. Szeretném megkérdezni, hogy ennek mennyi igazságtartalma van, hogy a cég számára ez tényleg költség, illetve, hogy mennyire jogszerű a viselkedése a cégnek? Köszönettel!
14 éve járok be a 25 kilométerre lévő munkahelyemre saját személygépkocsival.A reggeli 5.45-ös munkakezdésre nem tudok tömegközlekedéssel beérni,mivel az első járat 6.45-kor indul tőlünk,ha délutános vagyok,a munkaidő vége 22.15,és az utolsó buszom 16.45-kor elmegy.A főnököm nem hajlandó fizetni 9 forintot,soha nem is fizette.Beleuntam,hogy a fizetésem fele a bejárásra megy el,kénytelen leszek új munkahely után nézni.Követelhetem-e rajta a 14 év alatt elmaradt költségtérítést??Köszönöm válaszát!
Kedves G!
Abban az esetben, ha a munkáltató munkába járás költségtérítése címén 9 Ft/km összegnél nagyobb összeget térít a munkavállaló részére, akkor a különbözet munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Ez független a bruttó bértől és a gyermekek számától is. Ez adóköteles költségtérítés!
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves S!
A munkába járás költségtérítését szabályozó 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (1)-(2) bekezdései értelmében a tömegközlekedési eszközzel történő távolsági munkába járás (közigazgatási határon kívülről) esetében a bérlet vagy jegy árának 86%-os térítését kötelezettségként írja elő a munkáltatók számára.
Mindemellett ugyancsak kötelezettségként írja elő a jogszabály a heti egyszeri hazautazás költségtérítését mindazok számára, akik lakóhelyükön kívül dolgoznak és hetente egyszer életvitelük színhelyére (ez nem egy üres ingatlan) hazatérnek [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3)-(4) bek.].
A HR-es nem hozhat ilyen döntést, mert a kormányrendelet szabályozását egy vállalkozás nem bírálhatja felül. Amennyiben a költségtérítést nem fizetik ki, és a bizonylatok rendelkezésre állnak, akkor ez a követelés jogi úton érvényesíthető.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Kovács József!
Igen. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében a költségtérítés jár. A munkában töltött napokról igazolás, nyilvántartás lesz szükséges.
A másik probléma abból fog adódni, hogy azt is bizonyítani kell, hogy Ön követelte a költségtérítést, egyébként az elmaradt térítés jelentős összege véleményem szerint elévült követelés.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözlöm. Közalkalmazotti jogviszony esetén előírhatja e a munkáltató, hogy a 9 Ft-os költségtérítés (hétvégi hazautazáshoz) kifizetése előtt a gépkocsi kilométerállását minden hónapban ellenőrizze. Amennyiben ez nem történik meg nem fizeti ki a költségtérítést, ezt utólag Bírósági úton be lehet-e hajtani és milyen igazolásokra van ehhez szükség.
Köszönöm!
Kedves Kiss Magdolna!
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet egyértelműen leírja, hogy a munkavállaló lakóhelye és munkahelye között a – munkával töltött napok vonatkozásában – a közforgalmi úton mért legrövidebb, oda-vissza távolság téríthető meg, mely pl. az autó km-órájával támasztható alá.
Véleményünk szerint a munkavállaló a munkáltató által kötelezhető arra, hogy a gépkocsi kilométerállásának ellenőrizhetőségét lehetővé tegye, ugyanis ebben az esetben nem az üzemanyagszámlák képezik az elszámolás alapját (a 9 Ft/km összegű költségtérítés bizonylatokkal történő elszámolására kizárólag egy adóhatósági ellenőrzés keretén belül, a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé kötelezhető a munkáltató).
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözlöm! Készenléti szolgálat ideje alatt elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén jár-e a 9,-Ft/km utazási költségtérítés. Ez naponta lehet több alkalommal is létrejövő munkába járás (rendes munkaidő 6h-14h, majd rendkívüli munkavégzés 15h-17-h, 20h-22h stb), minden esetben jár-e a 9,-Ft/km? Elszámolható-e rendkívüli munkavégzés során a munkába járásra saját gépkocsi használat adómentesen (NAV üzemanyagár) + a 9,-Ft/km is?
Érdeklődni szeretnék,ha a munkahelyem másik településen van mint a lakhelyem,és tömegközlekedéssel csak hosszú várakozással tudom megoldani a bejárást,a férjemmel együtt dolgozunk egy saját gépkocsival járunk.Munkáltatóm csak a férjemnek fizet 9 ft kilóméterenként,mert az ő nevén van a gépkocsi.Kérhetem e én is a 9 ft-kilóméterenként?Visszamenőleg?
Kedves ÉRDEKLÕDÕ!
Egy munkahelyen belül, ugyanazon személygépkocsi után csak egyszer vehetõ igénybe költségtérítés.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelõiroda-Vezetõk Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülõ szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Cím!
A kérdésem az lenne, hogy ha én a munkahelyemmel nem egy közigazgatási területen lakon, de a lakóhelyemre a munkahelyemről csak helyi járati autóbusz közlekedik, akkor a munkáltatóm a helyi járati bérletemet köteles-e kifizetni?
Üdvözlettel Beáta
Tisztelt Cim!
A fiam Hódmezővásárhelyen dolgozik.
Októbertől az uj lakcime Hódmezővásárhely, Tanya
A munkahelyére a továbbiakban csak a Volán távolsági járatával tud beutazni.
Az lenne a kérdésem: Az autóbusz bérlet diját megtériti-e a munkahely?
Köszönöm válaszukat.
Kedves Beáta!
Jelen kérdés sajnos ebben a formában pontosan nem válaszolható meg, ismerni kellene a település elhelyezkedését és azt, hogy miért csak helyi járattal lehet eljutni a munkahelyre.
A vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis a munkáltató a helyi közlekedési bérlet árát nem köteles téríteni.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Kelle Éva!
Jelen esetben a munkáltató a helyközi távolsági bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözlöm!Érdeklődni szeretnék: Budapesten dolgozok és Dunabogdányba fogok költözni.Kocsival szeretnék dolgozni járni. A munkakezdésem 4:50 és ilyen korán nem jár még a busz.Jól gondolom, hogy ez esetben én is kérhetem ezt a 9 Ft/kmes térítést? Kötelesek megadni?Illetve jól értelmeztem-e hogy:a távolság a 2 település között 30 km, akkor a napi 60km-re kell téríteniük? Kibújhat-e a munkáltató valahogy ez alól?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Anna
Kedves Anna!
a) Az Ön esetében saját gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos költségtérítés adófizetési kötelezettség nélkül csak akkor adható kötelezően, ha munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatóknak kell igazolniuk, hogy a munkavállaló a közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudná igénybe venni.
Továbbá a gépkocsival történő munkába járás esetén üzemanyag elszámolást kell készíteni.
Amennyiben a munkáltatója az adott feltételek fennállása ellenére a költségtérítést nem fizeti ki, és a bizonylatok rendelkezésre állnak, akkor ez a követelés jogi úton érvényesíthető az illetékes munkaügyi bíróságnál.
b) A munkavállaló lakóhelye és munkahelye között a – munkával töltött napok vonatkozásában – a közforgalmi úton mért legrövidebb, oda-vissza távolság téríthető csak meg ("háztól-házi"), mely pl. az autó km-órájával támasztható alá.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözletem!
Felvilágosítást szeretnék kérni! Más közigazgatási területre járok dolgozni, Budapestről Szigetszentmiklósra. Viszont nem kell távolsági busszal járnom, mert kimegy odáig a BKK egyik busza. Ilyen esetben kell a munkáltatónak térítenie a munkába járást?
Köszönöm előre is a választ!
Kedves Krisztina!
A vonatkozó Kormányrendelet értelmében, amennyiben a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén mind helyközi (Volánbusz), mind helyi közösségi közlekedés (BKK elővárosi részekre kiterjesztett járatait ide értve) rendelkezésre áll, a munkáltatónak kizárólag a helyközi járat bérletének 86%-át vonatkozóan áll fenn jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége, annak ellenére, hogy esetleg a BKK járat menetrendje kedvezőbb lenne Ön számára.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Érdeklődni szeretnék. Ha közigazgatási határon kívülről járnék be dolgozni akkor a havi bérlet elszámolásának árát (80-86%) bérköltség címen (levonhatja) a munkabérből a munkáltató?
Segítségüket köszönöm.
Kedves Zoli!
Amennyiben a munkába járás a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel (pl. közigazgatási határon kívülről, helyközi buszjárat bérletének 86%-áig), akkor az jogszabályon alapuló adómentes juttatásnak minősül, melynek költségtérítését a munkáltató nem vonhatja le bérköltség címén a munkabéréből.
Abban az esetben van erre mód, ha a munkáltató a jogszabályban előírthoz képest nagyobb mértékben (pl. 100%-ban) nyújt munkába járás címén költségtérítést a munkavállaló részére, ugyanis a különbözet ekkor munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként adózik.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Érdeklődni szeretnék, hogy saját személygépkocsival történik a bejárás a munkahelyre. A lakcímkártyában megjelölt lakóhely 41, a tartózkodási hely 50 km-re van a munkahelytől. A tartózkodási helyként megjelölt címen élünk életvitelszerűen a férjem munkahelye miatt, illetve a gyerekek is itt járnak óvodába. A munkahelyemen csak a 41km-re akarják megadni a támogatást. Mi élvez prioritást a lakóhely meghatározásában a törvény szerint: a lakcímkártyában feltüntetett lakóhely vagy ahol bizonyítottan életvitelszerűen élek? Elvileg nyilatkoznom kell, hogy honnan járok be, de a gyakorlatban -arra hivatkozva, hogy a tartózkodási hely messzebb van (és ezt a munkába járás céljából létesíti az ember)- csak a lakcímkártyában megjelölt lakóhelyről mért távolságra kérhetem a támogatást. Ez igaz?
Más kérdés: Ha nyilatkozom, hogy lakóhely (lakcímkártyában megjelölt) és a munkahely között történik a napi bejárás, akkor hogyan lehet a munkába menetel közben ért baleset esetén járó emelt összegű táppénzt igénybe venni, ha nem is a lakóhely-munkahely, hanem a tartózkodási hely-munkahely (jelen esetben 2 teljesen külön útvonal) közötti útszakaszon van az ember abban az időben? Vagy ez esetben teljesen elesik ettől a dolgozó? Köszönöm előre is a válaszát!
Érdeklődni szeretnék, hogy saját személygépkocsival történik a bejárás a munkahelyre. A lakcímkártyában megjelölt lakóhely 41, a tartózkodási hely 50 km-re van a munkahelytől. A tartózkodási helyként megjelölt címen élünk életvitelszerűen a férjem munkahelye miatt, illetve a gyerekek is itt járnak óvodába. A munkahelyemen csak a 41km-re akarják megadni a támogatást. Mi élvez prioritást a lakóhely meghatározásában a törvény szerint: a lakcímkártyában feltüntetett lakóhely vagy ahol bizonyítottan életvitelszerűen élek? Elvileg nyilatkoznom kell, hogy honnan járok be, de a gyakorlatban -arra hivatkozva, hogy a tartózkodási hely messzebb van (és ezt a munkába járás céljából létesíti az ember)- csak a lakcímkártyában megjelölt lakóhelyről mért távolságra kérhetem a támogatást. Ez igaz?
Más kérdés: Ha nyilatkozom, hogy lakóhely (lakcímkártyában megjelölt) és a munkahely között történik a napi bejárás, akkor hogyan lehet a munkába menetel közben ért baleset esetén járó emelt összegű táppénzt igénybe venni, ha nem is a lakóhely-munkahely, hanem a tartózkodási hely-munkahely (jelen esetben 2 teljesen külön útvonal) közötti útszakaszon van az ember abban az időben? Vagy ez esetben teljesen elesik ettől a dolgozó? Köszönöm előre is a válaszát!
Üdvözlöm!
Az lenne a kérdésem, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet a munkáltatóknak kötelező alkalmazni? Vagy esetleg a munkáltató eldöntheti, hogy adja-e költségtérítés vagy nem?
Köszönöm a válaszát!
A 39/2010. (II. 26.) Kormány rendelet valóban csak a közalkalmazottakra vonatkozik? Illetve van másik rendelet, ami a sima alkalmazottakra vonatkozik és térítenie kell a munkáltatónak a bejárást?
Köszönöm!
Kedves Anita!
A hivatkozott Kormányrendelet értelmében - mind a napi munkába járás, mind hazautazás esetén - a munkáltatónak kötelező megtérítenie a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át.
Amennyiben a költségtérítést nem fizetik ki Önnek, és a bizonylatok rendelkezésre állnak, akkor ez a követelés jogi úton érvényesíthető.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Attila!
Az új Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) írja elő, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, többek közt köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeit, pl. a napi munkába járás és a hazautazás költségeit is többek között.
A költségtérítés konkrét szabályait, gyakorlati alkalmazását viszont nem az Mt., hanem a hivatkozott Kormányrendelet tartalmazza, mely utóbbinak hatálya kiterjed az Mt. és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.
Azaz, a munkaviszony alapján foglalkoztatott munkavállalókat is megilleti a Kormányrendeleten alapuló jogszabálytérítés, nemcsak a közalkalmazottakat, köztisztviselőket.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelettel azt szeretném kérdezni,hogy Mogyoródról Gödöllőre járok dolgozni .A Fót-Mogyoród közötti helyközi busszal a HÉV állomásig onnan HÉV-vel Gödöllőre.Köteles e a munkáltató a HÉV bérlet mellett a buszbérletet is téríteni?
Kedves Gyebnár Mátyás!
Tekintettel arra, hogy Ön a munkahelye (Gödöllő) közigazgatási határán kívülről jár be dolgozni (Fótról), ezért mind a helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából a helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás költségeit köteles a munkáltatója megtéríteni.
Azaz, Önt megilleti mind a Fót-Mogyoród közötti helyközi buszbérlet, illetve a Mogyoród-Gödöllő közötti HÉV bérlet árának megtérítése is.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt PENTA UNIÓ Zrt!
Közalkalmazottként naponta 77 km-t (oda-vissza) ingázok a lakóhelyem és a munkahelyem között autóval, ami nem a saját tulajdonom. Naponta két telephelyen dolgozom ugyanabban a városban.
Jól gondolom, hogy nem csak a 9Ft/km kellene fizetnie a munkáltatómnak, hanem az üzemanyagot is?
Megoldható lenne tömegközlekedésel is, de abban az esetben a napi utazással töltött idő meghaladja a 3 órát. (busz menetidő 1 óra, séta a telephelyek és buszmegálló illetve a buszmegálló és lakóhely között 1 óra 15 perc és utána hazafelé mégegyszer)
Milyen törvényi szabályozás van 39/2010. (II.26.) kívül?
Köszönöm választ:
Gábor
Tisztelt PENTA UNIÓ Zrt.!
Érden lakom és helyi járattal járok ki a vasútállomásra, ahonnan vonattal megyek Budapestre dolgozni.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben a cégnek az érdi helyi járat és a MÁV bérlet 86%-át is kell fizetnie?
Várom válaszát!
Köszönettel: Noémi
Tisztelt Penta Unió Zrt.!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben a munkavállaló éves bérletet szeretne hozni a munkába járásról, akkor ez miképpen fizethető ki neki? Mondjuk havonta a bérlet árának 12-ed része utólag utalva a saját nevére kiállított számla alapján megfelelő megoldás lenne?
Várom válaszát, köszönettel:
E.
Tisztelt Szerkesztők!
Október 15-én lakóhelyváltoztatás miatt kérvényeztem (a hivatalos formanyomtatványokon, mellékelve a lakcímkártyám másolatát is) a munkaadómtól, hogy az új lakcímemről vegyem igénybe a munkába járási támogatást, azonban a munkáltató csak november 1-től adja meg meg ezt számomra. Jogilag számomra ez aggályosnak tűnik, tisztelettel kérem segítségüket, hol tudnék utánanézni a kérdésnek!
Válaszukat nagyon szépen köszönöm!
Kedves Noémi!
Az érdi helyi buszjárat bérletét a munkáltatója nem köteles téríteni, mivel a jogszabályon alapuló költségtérítés csak a helyközi (távolsági) utazásra terjed ki (helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás kizárólag átutazás céljából téríthető meg).
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözletem!
Az lenne a kérdésem, hogy a helyközi bérletet a teljes szakaszon köteles téríteni a munkáltató, vagy csak Budapest határáig? Dunavarsányból járok a Népligetig, s elvileg Soroksáron átszállhatnék helyi járatra...
Másrészt, a szerződés aláírásakor se a munkáltató, se én nem tudtunk a 86%-os térítési kötelezettségről, így cafetériaként BKV-bérletet kapok (ez benne van a munkaszerződésben). Most kaptam információt e törvényről, a munkavállaló pedig a helyi bérletet elvenné a másikért cserébe. Ez így törvényszerű?
Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Ági
Kedves E!
Az utazási bérlet leadása önmagában elegendő a költségek megtérítéséhez, de a munkáltató belső szabályzatban megkövetelheti a nevére kiállított számlát az áfa levonás érvényesíthetősége miatt.
Tekintettel arra, hogy az éves bérlet egyszeri elszámolású, ezért ennek juttatása kapcsán nincsen mód 12 részszámla kiállítására.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unió Zrt.
Tisztelettel érdeklődöm,hogy a munkáltatómnak kötelessége lenne-e térítenie a munkába járásom költségeit? Gyálról járok Fótra autóval(70km oda-vissza) mivel tömegközlekedéssel 2óra oda és 2 óra vissza lenne az utazási időm.
Köszönöm válaszát.
Krisztina
Kedves Ági!
A munkáltató a közigazgatási határig köteles téríteni a távolsági közlekedési bérletet.
A cafeteria (béren kívüli juttatás) nem kötelező, a feltételek rögzítése a cég belső szabályzatán múlik.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Gy. Viktor!
Amennyiben az érintett járatra kéthetes távolsági közlekedési bérlet vásárolható, úgy véleményünk szerint fennáll a munkáltató térítési kötelezettsége.
A költségtérítés feltételeiről a hírlevélben is hivatkozott 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik, melyet a Nemzeti Jogszabálytár honlapján megtalál (www.njt.hu).
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Krisztina!
Igen, amennyiben közigazgatási határon kívül jár be dolgozni, úgy a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében a munkáltatójának költségtérítést kell fizetnie.
A saját gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos költségtérítés adófizetési kötelezettség nélkül csak akkor adható kötelezően, ha munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Továbbá a gépkocsival történő munkába járás esetén üzemanyag elszámolást kell készíteni.
Amennyiben a munkáltatója az adott feltételek fennállása ellenére a költségtérítést nem fizeti ki, és a bizonylatok rendelkezésre állnak, akkor ez a követelés jogi úton érvényesíthető az illetékes munkaügyi bíróságnál.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Judit!
A munkába járás költségtérítése kapcsán nyilatkoztatni szükséges a dolgozót, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e (ennek különösen akkor van jelentősége, ha az állandó lakóhely távolabb van, mint a tartózkodási hely).
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény határozza meg a lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát.
A polgár tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik [5.§]. A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés, vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni [26.§].
Véleményünk szerint először tisztázni szükséges, hogy Önnek melyik a lakó-, illetve tartózkodási helye. A leírtak alapján lakhelye nem minősül sem lakóhelynek, sem tartózkodási helynek.
A kérdés megoldásához célszerű lenne hivatalosan is megfordítani a két lakcímet, illetve mindezt egyeztetni a munkáltatójával.
Ezt követően lehet rendezni a munkahelyi baleset kérdéskörét is.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Gábor!
Az Mt. 105. § (1) bekezdés értelmében "A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi."
A felek munkaszerződésben kiköthetik, hogy a munkavállaló változó munkavégzési helyen köteles a munkát végezni.Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek azon munkáltatói telephely minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi, mely a munkáltató különböző telephelyeire történő beosztás lehetőségét jelenti (pl. ahol a munkáltató telephelye – üzlete, üzeme, irodája – van).
A leírtak alapján feltételezhető, hogy az Ön esetében nem beszélhetünk átirányításról, kiküldetésről, mivel a beosztása szerinti telephelyre munkavégzés céljából megy, azaz a lakóhelyéről munkába jár.
Amennyiben a lakóhelye és a szokásos munkavégzési helye nem különböző közigazgatási területen található, nem valósul meg a munkába járás költségtérítésének esete, munkáltatója nem köteles a költségek megtérítésére.
Abban az esetben, ha kilométerenként több, mint 9 forintot juttat Önnek mégis a munkavállaló, úgy a 9 forint/km értéket meghaladó költségtérítést jövedelemként kell figyelembe venni Önnél.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unio Zrt!
Nemrég kezdtem el vidéken dolgozni. A munkábajárást csakis gépkocsival tudtam megoldani, mivel a buszmenetrend nem igazodik a munkarendhez, és nem tudom reggel elérni az egyetlen járatot. Kérdésem, hogy a 9Ft-os km díjon kívül üzemanyagköltségtérítés járna -e. Mert úgy tudom ez csak a kopásra van. És nekem kb. 3- szor annyiba kerül bejárni, mint amennyit megkapok költségtérítésként.
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Penta Unió Zrt!
Eddig Budapesten laktam és dolgoztam, de hamarosan az agglomerációba költözik a családunk. Átnézve az interneten található közlekedéstámogatási anyagokat és az Önök honlapját, nem találtam választ arra, hogy a munkáltató milyen feltételek teljesülése esetén, hogyan tudja elszámolni a munkavállaló napi utazási költségeire kötelezően fizetendő 86%- ot. Ez amiatt érdekel, mert bár régóta dolgozom ennél a cégnél, mégsem szeretném, ha esetleg emiatt mondana fel a munkáltatóm nekem. Megteheti ezt egyáltalán a munkáltató?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Penta Unió Zrt.!
Otthonomtól 200 km-re dolgozom, ahol albérletben lakom, ahová nem vagyok bejelentkezve mint ideiglenes lakcím, a lakás bérleti szerződése a lakótársam nevén van. Így csak az állandólakásomat igazoló lakcímkártyával tudom igazolni azt, hogy a lakóhelyem és a munkahelyem nem egyezik meg. Kérdésem lenne, hogy elegendő-e a lakcímkártya felmutatása, másolata a hazautazási támogatás igényléséhez.
Köszönöm türelmét és válaszát.
M
Tisztelt Penta Unió Zrt!
Ha Budapesten van a tartózkodási helyem, Budapesten is dolgozom, de az állandó lakhelyem Szabolcsmegyében van, és hazajárok kb, 3-4 havonta, akkor a munkáltató köteles megfizetni a Máv vonatjegy 86%-át?
Tisztelt Penta Unio!
Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni:
Ha a munkaadó nevére szól a távolsági buszbérlet számlája, akkor a cikk szerint az áfa teljes mértékben levonásba helyezhető.
Ez akkor is fennáll, ha a bérletet közvetve a munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával szerzi be, és a munkavállalónak csak a 86%-a kerül megtérítésre? Ez maga után vonja a fennmaradó 14%-ra a áfa fizetési kötelezettséget?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Zs!
Igen, ebben az esetben a munkahelyéről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - az állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás költségének 86%-át köteles a munkáltatója megtéríteni.
A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos kötelező költségtérítés havi felső korlátja 2013-ban - a Nemzetgazdasági Miniszter közleménye értelmében - legfeljebb havonta 34.600 Ft.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves M!
A 39/2010. Korm.rendelet a munkavállaló részére nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő (melyben a munkavállaló büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik állandó-, illetve tartózkodási helyéről, valamint, hogy ezek közül honnan, hány kilométer távolságról jár be naponta dolgozni), melyhez elegendő az állandó lakcímének lakcímkártyával történő igazolása.
A nyilatkozatban foglalt adatokban történő változást köteles haladéktalanul a munkáltatója felé jelezni.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Anni!
A hivatkozott 39/2010. Kormányrendelet értelmében a munkáltatójának kötelező megtérítenie a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át.
Az Ön esetében ennek feltétele, hogy munkahelyére Budapest közigazgatási határán kívül található állandó lakhelyéről járjon be tömegközlekedéssel napi rendszerességgel.
Tekintettel arra, hogy a feltételek teljesülése esetén ez jogszabályon alapuló kötelezettség, a munkáltatója ezt nem bírálhatja felül, illetve erre nem alapozhatja a felmondást.
A követelés jogi úton érvényesíthető.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves D!
A bérlethez kapcsolódóan az áfa teljes körű levonása csak abban az esetben lehetséges, ha kizárólag áfa köteles tevékenységhez kapcsolódik. Ennek pontos megítéléséhez szükséges lenne ismerni a munkáltató jogállását, illetve a munkavállaló munkakörét.
Az szja-mentesség miatt a bérlet leadása is szükséges, csak a munkáltató nevére szóló számlával elszámolni véleményünk szerint nem lehet.
Amennyiben a munkáltatónak csak a költségek 86%-a kerül megtérítésre, akkor arányosan helyezhető levonásba az áfa.
Igen, a fennmaradó 14% tekintetében beáll az áfa fizetési kötelezettség. Amennyiben a munkavállaló szerezné be a bérletet és csak 86 % kerülne a munkáltató által megtérítésre, akkor is ki kellene számlázni a 14%-ot, illetve szükséges lenne befizetni az áfát.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves PENTA UNIÓ Zrt.
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy minden nap bejárok dolgozni Volán busszal Bp-re. A bejárásom költségének a 86%-át ki is fizeti a cégem. Viszont hamarosan felfogok mondani és 30 nap felmondási időmet le kell még dolgoznom azt tudom, hogy arra az időszakra is köteles a cégem megfizetni a 86%-át, viszont nekem a bérletem minden hónap 25-én jár le. Emiatt mikor letelik a felmondási időm, a bérletem még érvényes lesz majdnem két hétig. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben köteles a teljes havi bérletem 86%-át kifizetni vagy csak arányosan a munkával töltött időszaknak a 86%-át?
Kedves T. Petra!
A munkáltató nem köteles kifizetni az egész havi bérlet árát, csak addig köteles téríteni, ameddig a munkaviszony fennáll.
Ha már kifizette, akkor meg kell térítenie a munkavállalónak az arányos részt, ellenkező esetben munkaviszonyból származó jövedelemként megadóztatásra kerül.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Hölgyem/Uram! A 39/2010. kormányrendelet értelmében a "hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;". Kérdésem, hogy véleményük szerint általános munkarendtől eltérő munkaidő beosztás esetén is vizsgálni kell-e a maximum heti 1 alkalmat az elszámoláskor, vagy mérvadó a havi maximum 4 alkalom elszámolása és ez az adott hónapban akár 1 héten belül is lehet. Köszönöm segítségük.
Tisztelt PENTA UNIÓ Zrt.!
A következő kérdésben kérem szépen a tanácsukat: Van egy budapesti állandó lakcímem, ott is lakom életvitelszerűen, és ott is dolgozom. Szüleim vidéken, Budapesttől 250 km-re élnek, ahol én laktam korábban, most viszont a tartózkodási címem a korábbi vidéki címem maga. Tehát a szüleim vidéki címe egyben az én tartózkodási címem is.
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (2) c bekezdésében írtak szerint:
"hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;" Ennek okán igényelhetem-e, kérhetem-e a munkáltatómtól a tartózkodási címre alapozva a hazautazási kedvezményt, amikor a szüleimhez utazom? Ebben az esetben is érvényes, hogy: " A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a..." ?
Vagy ebben az esetben nem kérhetem jogosan a jegyek árának 86%-ának kifizetését a munkáltatómtól?
Természetesen nyilatkozom arról, hogy a napi munkába járás nem a tartózkodási helyről, hanem az állandó lakhelyről történik.
A munkahelyem emiatt nem szeretném elveszíteni.
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Rózsa
Tisztelt PENTA UNIÓ Zrt.!
A következő kérdésben kérem szépen a tanácsukat: Van egy budapesti állandó lakcímem, ott is lakom életvitelszerűen, és ott is dolgozom. Szüleim vidéken, Budapesttől 250 km-re élnek, ahol én laktam korábban, most viszont a tartózkodási címem a korábbi vidéki címem maga. Tehát a szüleim vidéki címe egyben az én tartózkodási címem is.
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (2) c bekezdésében írtak szerint:
"hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;" Ennek okán igényelhetem-e, kérhetem-e a munkáltatómtól a tartózkodási címre alapozva a hazautazási kedvezményt, amikor a szüleimhez utazom? Ebben az esetben is érvényes, hogy: " A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a..." ?
Vagy ebben az esetben nem kérhetem jogosan a jegyek árának 86%-ának kifizetését a munkáltatómtól?
Természetesen nyilatkozom arról, hogy a napi munkába járás nem a tartózkodási helyről, hanem az állandó lakhelyről történik.
A munkahelyem emiatt nem szeretném elveszíteni.
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Rózsa
Kedves Rózsa!
Tekintettel arra, hogy az Ön állandó lakóhelye – ahol életvitelszerűen él, illetve ahonnan a napi munkába járás megvalósul – a budapesti lakcíme, ezért nem jogosult hazautazás címén költségtérítést igénybe venni.
A munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia szükséges a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Szilárd!
A kérdés pontos megválaszolásához egy kicsit több információra lenne szükség, ezért csupán valószínűsíteni tudjuk, hogy olyan munkaköre van, ahol nem naponta, hanem ettől eltérően kell munkába járnia.
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében az Ön esete munkába járásnak és nem heti hazautazásnak minősül. Ebből pedig az következik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a távolsági (nem helyi) közlekedési bérlet, jegy árának 86%-át. Sem értékbeli, sem utazások mennyiségére vonatkozó korlátozás ebben az esetben nincsen.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy abban az esetben, ha a munkahelyem a közigazgatási területen belül van, de külterületnek minősül, /tekintettel arra, hogy vidékről van szó!/, és 12 Km távolság van a munkahely és lakóhelyem között, így helyközi járattal lehet csak közlekedni, a munkáltató hivatalosan fizethet -e nekem bérlettérítést?
Tisztelt PENTA UNIÓ Zrt.! Kérdésemre a választ előre is tisztelettel köszönöm!
T. Cím!
Közalkalmazottként dolgozom. Hétvégenként, ált. minden 2-3. hétvégén készenlétet teljesítek. Ez alatt az idő alatt van, hogy be kell menni a munkahelyre, konkrét munkavégzés szükségessége miatt. Ez régen úgy történt, hogy autót küldtek értem és az vitt a munkahelyre, majd a munka végeztével haza. Miután ez a lehetőség megszűnt, hallgatólagosan úgy számoltuk el a munkával töltött rendkívüli munkaidőt, hogy 1 órát hozzáadtunk, mely fedezte a bejutás költségét (saját gépkocsi használatot). A jelenlegi vezetés ezt próbálja elvenni. Szerinte ez nem jár. Kérdéseim: A munkáltatónak meg kell-e téríteni az ügyeleti időben történő munkavégzéshez való utazáshoz kapcsolódó költségeket (városon belül, kb. 2x10 km saját gépkocsi vagy
autóbuszjegyek - átszállással)? Mitől kezdődik az elszámolható munkaidő és meddig tart? (Az értesítéstől a hazaérkezésig vagy csak konkrétan a munkahelyen töltött idő számít?)
Rosszabb esetben ugyanis többe kerül az utazás, mint amit kapok a munkáért. Ha párszor előfordul ez egy ügyelet alatt, gyakorlatilag én fizetek azért, hogy dolgozom!
Köszönöm, hogy időt szakítanak problémámra!
Tisztelettel.
T Penta Unió!
Szerencsés helyzetben vagyok mert a cég mindkét térítést fizeti a saját gjt és helyközi bérletet is. A kérdés az, hogy ezt milyen időközönként lehet változtatni? A két módszer között 40 perc a különbség. Sajnos most gyorsabban kell hazaérnem ezért saját gjre váltottam de később valószínűleg visszatérek a buszhoz. De azt mondják nem biztos, hogy ezt lehet variálni!
Tisztelt Cím!
Budapesten dolgozom. A munkaszerződésem aláírásakor a tartózkodási helyem Budapesten volt (alberlet), akkor nyilatkozatot tettem, hogy onnan járok munkába.
Családi ok miatt haza kellett költöznöm vidékre, jelenleg napi 120km-t utazok távolsági busszal. A kérdésem, hogy megtagadhatja e a munkaadóm a ktg térítést? (hivatkozva a nyilatkozatomra)
Köszönettel, Xy
Tisztelt Cím!
Az előző hsz-ből lemaradt, természetesen szívesen nyilatkoznék, hogy a munkába járás már nem az azóta megszűnt tartózkodási helyről történik.
Üdvözlettel xy
Kedves Lala!
Saját gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos költségtérítés adófizetési kötelezettség nélkül csak akkor adható kötelezően, ha Ön munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatóknak kell igazolniuk, hogy a munkavállaló a közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudná igénybe venni.
A fenti feltételnek történő megfelelés esetén azonban gépjármű költségtérítést bármikor adhat a munkáltató, akár naponta változhat a térítés, de arra nincsen lehetőség, hogy havi bérletet és gépjármű térítést is egyszerre igénybe vegyen a munkavállaló.
Azaz, megoldás lehet, hogy egyik napon buszjegy, másik napon autó üzemanyag kerül elszámolásra.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves "Közalkalmazott"!
Fontos tisztázni, hogy az Ön esete megfelel-e a készenléti ügyelet fogalmának.
Véleményünk szerint, ha közigazgatási határon belülről történik a munkába járás, és helyi tömegközlekedés rendelkezésre áll a hétvégén, akkor a munkáltató nem köteles megtéríteni a közlekedéssel kapcsolatos költségeket.
A munkaidő konkrét számítása attól függ, hogy az Ön esete készenléti ügyeletnek minősül-e.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Julcsi!
Az Ön által leírtak szerint, mivel lakóhelye közigazgatási határon belül van, ezért munkáltatója csak abban az esetben köteles a munkába járás költségeit megtéríteni, amennyiben a munkavégzés helye – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem elérhető (függetlenül attól, hogy csak helyközi járat igénybevételére van lehetőség).
Tekintettel arra, hogy az Ön esetében ezen fenti feltétel nem teljesül, ezért nem áll fenn jogszabályi kötelezettség a költségek megtérítésére.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves XY!
Amennyiben hivatalosan is megtörtént az átjelentkezés, és az új lakcímkártyáját bemutatja a munkáltatójának, illetve ezzel egyidejűleg nyilatkozatot is tesz, hogy már az új vidéki lakcímről történik a munkába járás, akkor nem tagadható meg a jogszabályon alapuló költségtérítés.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Szép jó napot !
Nézegettem az oldalt és rengeteg hasznos dolgot olvastam, gondoltam érdeklődöm kicsit.
A jelenlegi munkahelyemen már 8 éve dolgozom. A bejelentett lakóhelyem és a munkavégzés helye között 150 km a távolság. Tavaly júliusban vettem egy autót. A hétvégi hazautazásról csak évekkel ezelőtt adtam le bármit is...utána évekig nem. Most, hogy van autóm gondoltam újból igénylem, de a munkáltató elutasította. Kérdésem az volna, hogy jogosan ? Hozzáteszem mindig is haza utaztam-hol sűrűbben, hol ritkábban-, de eddig nem adtam le semmi jegyet, km óra állást. Indoklásként azt kaptam, hogy tavaly vettem az autót miért most igénylem ? Előre is köszönöm.
Üdv.:
T.
Kedves T.!
Örülünk, hogy segítségére lehetünk!
Az Ön esetében a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését csak akkor köteles a munkáltató megtéríteni, ha munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést (a jogalkotó elsődlegesen a közösségi közlekedéssel megvalósuló munkába járás költségtérítését támogatja adómentesen).
Amennyiben ezen feltételnek megfelel, a gépkocsival történő munkába járás kapcsán üzemanyag elszámolást kell készítenie.
Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unió,
Édesapámmal ugyanazon 25 km-re található városban (teljesen más közigazgatási terület) lévő munkahelyre járunk dolgozni autóval, melyhez tartozó 9 Ft/km-es térítést fizeti a cég, viszont van olyan nap, amikor ő szabadságon van, vagy túlórázik, emiatt nekem busszal kell közlekednem. Tehát egyik nap busz, másik nap pedig autó, amelyet eddig szintén fizetett a munkáltatóm.
Főkönyvelő váltáskor felmerült az a probléma, hogy ez a felváltva történő munkába járás jogilag nem megengedett. Arra lennék kíváncsi, hogy a törvény ezzel kapcsolatban mit ír elő, és lehet-e keverni a két közlekedési formát eltérő napokon?
A másik problémám az lenne, hogy a munkahelyem a buszállomástól gyalog kb. fél órára van. Van lehetőség helyi járattal (amely a környező városba indul, tehát helyközinek számít) időre kijutni oda, és onnan vissza, de ennek költségét a munkáltató helyi járatú közlekedésre hivatkozva szintén nem szeretné fizetni, pedig ezzel eddig nem volt problémája. Más helyi munkába jutási lehetőséget viszont nem biztosít, azt pedig nem tehetem meg, hogy biciklire pattanok, mint a helyi lakosok, ha éppen úgy tartja kedvem. Érdekelne, hogy erre kérhetem-e a költségtérítést, vagy sem? Vagy van-e valamilyen törvény, amellyel érvelhetek ennek a kifizetése mellett?
Üdvözlettel és köszönettel: Vé
Kedves VÉ!
A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére a kormányrendelet akkor kötelezi a munkáltatót, ha nincs tömegközlekedés vagy túl sokat kell várni. Ez relatív. Ebben az esetben jár a 9 Ft/km összeg személyenként.
Minden egyéb esetben a munkáltató megtérítheti a gépjárművel való közlekedés költségeit, viszont még 9 Ft/km összeget sem köteles adni. A munkáltató dönthet úgy, hogy nem téríti meg ezt a költséget vagy éppen 2 Ft/km költségtérítést ad. Az Ön esetében van tömegközlekedés, ezért a munkáltató a gépjárműköltséget nem köteles téríteni.
A busz/autó váltakozó költségeit megtérítheti a munkáltató (egyik nap ez, a másik nap az), viszont nincs olyan jogszabály, amely őt erre kötelezné.
A munkáltató az Ön esetében kizárólag az autóbusz bérlet/jegy árának 86%-át köteles téríteni és azt is csak a munkahely végzésének közigazgatási határáig. Ezért a második kérdésére azt tudjuk válaszolni, hogy a költségtérítés a munkáltató döntésén múlik.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt PENTA UNIÓ ZRT.!
Érdeklődni szeretnék, hogy a 9 Ft/km-es térítési díj igénybe vehető-e abban az esetben, ha saját gépjárművel nem rendelkezek, és szüleim autójával járnék, meghatalmazás csatolásával?
Köszönöm előre is a választ!
Üdv.
Tisztelt PENTA UNIÓ ZRT.!
Érdeklődni szeretnék, hogy a 9 Ft/km-es térítési díj igénybe vehető-e abban az esetben, ha saját gépjárművel nem rendelkezek, és szüleim autójával járnék, meghatalmazás csatolásával?
Köszönöm előre is a választ!
Üdv.
Kedves Nóra!
Sem az Szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja, sem a 39/2010. Kormányrendelet nem nevesíti a gépjármű fajtáját és azt sem írja elő, hogy a gépjármű saját tulajdonban legyen. Ebből az következik, hogy a térítés mind a saját tulajdonban, mind a más tulajdonában lévő (pl. bérelt, lízingelt, kölcsönkért stb.) személygépjármű, motorkerékpár, motoros kerékpár stb. használata esetében is kifizethető.
Felhívom azonban figyelmét, hogy a gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos költségtérítés adófizetési kötelezettség nélkül csak akkor adható kötelezően, ha munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatóknak kell igazolniuk, hogy a munkavállaló a közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudná igénybe venni.
Továbbá a gépkocsival történő munkába járás esetén üzemanyag elszámolást kell készíteni.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt PENTA UNIÓ Zrt.
Kollégám Somhegypusztán lakik és Bakonybélbe kell neki minden nap eljutni a munkahelyére.
Jár-e neki a menetjegy térítés, ha helyközi járatot vesz igénybe.(Helyi járat nincs) Somhegy földrajzilag külön helység de Bakonybél Önkormányzatához tartozik, mert nincs saját közigazgatása.
Köszönöm szíves válaszát.
Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha a férjem (saját autóval) kapja a munkahelyén a 9 Ft-os költségtérítést munkába járásra, akkor van-e lehetőség arra, hogy én is kérjem a 9 Ft-ot ugyanerre az autóra munkába járásra, ha nekem más a munkahelyem? Tehát ugyanarra az autóra kérhetünk mindketten költségtérítést, ha más-más munkahelyre járunk? Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha a férjem (saját autóval) kapja a munkahelyén a 9 Ft-os költségtérítést munkába járásra, akkor van-e lehetőség arra, hogy én is kérjem a 9 Ft-ot ugyanerre az autóra munkába járásra, ha nekem más a munkahelyem? Tehát ugyanarra az autóra kérhetünk mindketten költségtérítést, ha más-más munkahelyre járunk? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt PENTA UNIÓ Zrt.
378 km-re járok dolgozni.A hivatalosan fizethető havi 4-szeri utazás után kapott
(9 ft/km) összeg csak töredékét fedezi az utazási költségnek.Érdeklődnék,hogy ezen összeg felett adhat-e a cég valamilyen formában plusz támogatást?
Érdeklődnék egy előző hozzászólás miatt, mely szerint ugyanazon személygépkocsi után csak egyszer vehető igénybe költségtérítés. A SZJA törvény vonatkozó részeinek, és Korm. rendelet tüzetes átolvasása után sem jöttem rá, hogy ennek mi az oka. Ezt mivel tudják indokolni? köszönöm
Saját autóval járok dolgozni azon a településen ahol lakom. Érdeklődöm, hogy ha a munkaszerződésemben a cég, ahol dolgozom két telephelye szerepel, 90%-ban az egyik telephelyen (ahol lakom) dolgozom, mint telepvezető, de néha a központba (másik településre) is be kell mennem dolgozni (teljes napra, esetenként napközben rövidebb időszakra), ezt az utazást köteles-e megtéríteni nekem 100%-ban a cég, vagy jogosan fizet csak 9 Ft-ot?
Előre is köszönöm a választ.
Saját autóval járok dolgozni azon a településen ahol lakom. Érdeklődöm, hogy ha a munkaszerződésemben a cég, ahol dolgozom két telephelye szerepel, 90%-ban az egyik telephelyen (ahol lakom) dolgozom, mint telepvezető, de néha a központba (másik településre) is be kell mennem dolgozni (teljes napra, esetenként napközben rövidebb időszakra), ezt az utazást köteles-e megtéríteni nekem 100%-ban a cég, vagy jogosan fizet csak 9 Ft-ot?
Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlöm!
Dunakesziről Budapestre járok dolgozni, ezért munkáltatóm kifizeti részemre a MÁV bérlet 86%-át munkába járás címén. A lakásomtól az állomásig, illetve az állomástól a munkahelyemre kerékpárral közlekedem. Azt szeretném tudni, hogy a kerékpárbérlet 86%-át is köteles részemre a munkáltatóm megfizetni? Amennyiben megfizeti akkor a munkáltatónak keletkezik ez után adófizetési kötelezettsége, vagy ez is belefér a munkába járás költségtérítésbe. Előre is köszönöm válaszát.
Munkahelyem és lakóhelyem között hétvégi hétvégente vonattal közlekedek, mivel pénteken csúcsidőben utazok, abban az időszakban csak helyjegyköteles vonatot tudok igénybe venni 1. osztályra veszem a jegyet és a pót+helyjegyet is.
Eddig nem okozott gondot, hogy a munkáltató a 2. osztályú jegy valamint csak a pótjegy ( a helyjegyet nem) 86%-át megtérítse.
Most jelezték, hogy csak akkor hajlandóak/tudnak elszámolni, ha a 2. osztályú jegyet + 2-1. osztály különbözetet külön valamint gyorsvonati pótjegyet adok le.
Valóban kötelezhetnek-e erre?
Válaszát előre is köszönöm.
Érdeklődés: Budapestről Nagykovácsi BM iskoláig járok dolgozni BKK busszal. Budapest bérlet Nagykovácsi Ady liget megállóig érvényes. A következő megálló a BM iskola. Az egy megálló miatt bérletet másik bérletet kell venni. Kérdezem, hogy kell e a munkáltatónak a 86 %-ot téríteni.
Szentendréről járok dolgozni Budapestre HÉV-vel. Az tiszta sor, hogy Szentendre és Budapest közigazgatási határáig köteles téríteni a munkáltató, de mi a helyzet a Budapesten belüli szakasszal?
Mert ha jól értelmezem, például a távolsági busz- és vonatjegy árát teljes szakaszon köteles téríteni a munkáltató. A HÉV-re viszont nem tudok teljes vonalra bérletet venni (nem létezik), azt csak két bérlettel tudom megoldani. Egy Bp. határán kívüli és egy budapesti bérlettel. Viszont egy a Bp-i bérlet ha jól sejtem már helyi bérletnek számít, így nem kötelezően térítendő.
Esetleg vegyek egy ülső bérletet és Bp. határán belül pedig lyukasszak jegyet? Csak ez az eset meg drágább, mint ha bérletet vennék Bp-re.
Üdvözletem! Érdeklődök, ha a munkáltatóm elköltözik közigazgatási határon kívülre, ahová az út tömeg (közösségi) közlekedéssel eléri a két órát, és ez nem foglalja magába a munkahely megközelítéséhez szükséges kb. 30 perc gyaloglást, indok-e a felmondásomhoz? Köszönet a válaszért!
Tisztelt Penta Unió,
MÁV bérlettel Bp közigazgatási határáig + BKV bérlettel járok (szintén a vonaton használom). A kérdésem a következő: nem kell megtérítenie a munkáltatónak mindkettő 86%-os árát, hiszen erről szól a kombinált bérlet, így a MÁV a BKV (27300) bérlettel még együtt is olcsóbb, mint ha csak a MÁV teljes bérletet váltanék (28500).
Vagy direkt vegyek drágább bérletet mert azt kötelesek teljesen fizetni?
Köszönöm válaszát előre is,
Tamás
Tisztelt Penta Unió!
Az lenne a kérdésem, hogy milyen gyakorisággal változtatható az utazási költségtérítés módja - tehát bérlet-jegy/ kilométer/9,-- Ft és meddig vagyok köteles erről a munkaadót értesíteni.
Előre is köszönöm gyors válaszukat!
Tisztelettel!
Adriana
Tisztelt Penta Unió!
Munkába járásra és hétvégi hazautazásra irányuló kérelemhez saját gépjárművel történő
munkába járás esetén útvonaltervet kell csatolni. Az esetek többségében a kilométer nem
egész szám. Van lehetőség kerekítésre, vagy az útvonalterv által megadott tizedes jeggyel kell számolni?
Tisztelettel!
Ibolya
T. Penta Unió!
Érdeklődöm, hogy a nunkába járás kilenc forintos, autós költségtérítés összegét milyen szintig emelheti a munkáltató? Mert a valóságban kb. 30 Ft a költségem kilométerenként. Ha az eddig olvasottak alapján valóban csak kilenc forintot kapok, akkor ez havi 14,000 Ft veszteséget jelent, nettó 80,000-es fizetésből.
Köszönöm válaszukat!
Boros Zoltán
Tisztelt Boros Zoltán!
Az utazás munkáltató általi térítés összegéből 9 Ft/km adómentes. Fizethet akár 30 Ft-ot kilométerenként a munkáltató, viszont akkor a 9 Ft/km feletti összeg munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles lesz.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy az adott településen ahol közalkalmazottként dolgozok, szolgálati lakást igényeltem, mert közösségi járattal nagyon sok időt vesz igénybe az utazás. A szolgálati lakás bizonyos százalékát finanszírozza az Önkormányzat, illetve a bérleti díj is kedvezményes. Egy évre szóló 12x-i közalkalmazotti utazási kedvezmény, kevés ahhoz, hogy egy héten egyszer, haza tudjak utazni az állandó lakcímemre. Az évi 12x-i utazási kedvezmény helyett igénybe vehető e a havi bérlet aminek a 86%-át téríti a munkáltató, ami jelen esetben az önkormányzat? Esetleg, van e valami más lehetőség?
Tisztelt Cím!
Én 8 hónapja dolgozom egy cégnél ahol nem fizette a munkáltató az utazási hozzátérítést. Napi 60 km töltöttem utazással,kocsival.Meggyőződésem az,hogy végig felvette utánam ezt a pénzt,de nem fizette ki.Hova tudnék ezzel fordulni , mert gondolom ez járt volna nekem. Utólag be tudom e vasalni rajta?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Penta Unió!
Új munkavállalóm autóval jár dolgozni. Az előírt maximumot (idén 9Ft/km, jövőre 15Ft/km) megtérítem neki. Megállapodtunk abban, hogy a munkabérével együtt átutalással fizetem ki.
Arról érdeklődöm, hogy ehhez milyen elszámolásra, bizonylatolásra van szükség? Vagy elég csak a közleményben feltüntetni, hogy év havi munkabér és költségtérítés?
(Más kollégám esetében /aki készpénzben kéri/ a jogalapot a bérlet és a MÁV számla, a kifizetést kiadási pb. igazolja.)
Válaszukat köszönöm!
Kedves Nóra!
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet kormányrendelet valóban meghatároz olyan eseteket, amikor a munkáltató köteles a munkavállaló részére a kilométerenkénti 9 forint értékben meghatározott költségtérítést megfizetni, azonban az Ön által leírtakból ez nem derül ki. Ha valóban jogosult volt a költségtérítésre, akkor mindenképpen javasoljuk egy munkaügyi szakértő bevonását!
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Kedves Péter!
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. §-ában foglalt kötelezettség alapján – amely szerint a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Az elszámolásra célszerű külön nyomtatványt használni, amin szerepeljen napi bontásban a megtett út hossza (oda-vissza x km) ezt téríti meg a munkáltató a jelenlegi meghatározott 9 Ft/km összegben. Átutaláskor elegendő a közleményben feltüntetni a kifizetés jogcímét.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Tisztelt Penta Únió Zrt.
A lakcímkártyámon van állandó lakcím és ideiglenes lakcím is. Jelenleg az ideiglenes lakcímen lakom és onnan járok dolgozni az új munkahelyemre is autóval. Az állandó lakcímemről van céges buszjárat, viszont a ideiglenes lakcímemről nincs. Kötelezhet-e a munkáltató, hogy az állandó lakcímemről járjak dolgozni? Vagy megvonhatja-e tőlem a 9Ft/Km-es költségtéritést? Amit az ideiglenes lakcímről vennék igénybe. Természetesen a lakcímem, az ideiglenes címem és a munkahely 3 különböző városban van. A normál tömegközlekedés nem lenne megoldható.
Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Kérdező!
A 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet alapján napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú (rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás).
A munkáltató a kilométerenkénti 9 forint költségtérítést akkor köteles biztosítani, ha a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nincs közösségi közlekedés. Éppen ezért a munkába járás költségtérítése kapcsán nyilatkoztatni szükséges a dolgozót, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Ajánlom szíves figyelmébe a Könyvelőiroda-Vezetők Klubja által nyújtott pénzügyi-, számviteli szolgáltatásokat, ahol hatékony segítséget kaphat felmerülő szakmai kérdéseire (www.penta.hu/kvk).
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Üdvözlöm!
Feleségemmel saját gépjárművel utazunk a munkahelyünkre, de nem egy cégnél dolgozunk. Mindketten kérhetjük a költségtérítést?
Köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel,
Zoli
Üdvözlöm!
Feleségemmel saját gépjárművel utazunk a munkahelyünkre, de nem egy cégnél dolgozunk. Mindketten kérhetjük a költségtérítést?
Köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel,
Zoli
szeretnék érdeklödni hogy esetleg nem e tudja valaki nekem meg mondani aszt hogy hogyan tudok azonalihatályal felmondani jelelegi cégnél felmondási idö letöltése nékül mert elköltözöm és 200 km re és nekem még vannak dolgok amit el kell rendeznem pl egyedül nevelem a 1,6 éves lányomat és nekem minden el kell rendeznem hogy minden rendben legyen hogyan tudok felmondani akkár mikor??
Szeretném kérdezni hogy a munkáltató kötelezhető e arra hogy a cégesbusz kijárjon értünk .Mi 1 pusztán lakunk és napi 4 km ert kellenen gyalogolni a faluba a buszhoz. A busznak 5 perc lenne amíg nekünk 50 perc gyalog szélben fagyban hőségben
Egy olyan problémát szeretnék tisztázni, hogy lakóhelyem és munkahelyem közötti távolság 19 km, ugyanakkor a munkáltató csak a két község közötti táblától tábláig mért távolságot hajlandó fizetni, ami 17 km.
Ebben az esetben kérek segítséget, mert a törvény alapján "lakhely/tartózkodási hely és munkahely" között nézik.
Kedves Sanyi!
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény határozza meg a lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát. A törvény alapján a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta.hu! A munkáltatómtól elvileg kapok utazási költéstérítést, valójában hónapok óta késik a kifizetés. A pénzemet a kár két-három hónap múlva kapom csak meg. Nincs rá külön szabályozás, hogy legkésőbb meddig kell kifizetni a költségtérítést?
Előre is köszönöm a választ!
Üdvözlöm!
Szszmiklósról járok Budapestre dolgozni. (16 km a távolság). Eddig kaptam az üzemanyag térítést, most azonban a cég megvonta. Közösségi közlekedéssel 0 kb. 30-40 perces utat csak 95-120 perc alatt tudom megtenni, mert Ebből 40 percet gyalog mert reggel nincs volánbusz abban a korai órában amikor a munkaidőm kezdődik. Jogosan vonta e meg a cég a térítést?
Üdvözlöm!
Szszmiklósról járok Budapestre dolgozni. (16 km a távolság). Eddig kaptam az üzemanyag térítést, most azonban a cég megvonta. Közösségi közlekedéssel 0 kb. 30-40 perces utat csak 95-120 perc alatt tudom megtenni, mert Ebből 40 percet gyalog mert reggel nincs volánbusz abban a korai órában amikor a munkaidőm kezdődik. Jogosan vonta e meg a cég a térítést?
Üdvözlöm!
Szszmiklósról járok Budapestre dolgozni. (16 km a távolság). Eddig kaptam az üzemanyag térítést, most azonban a cég megvonta. Közösségi közlekedéssel 0 kb. 30-40 perces utat csak 95-120 perc alatt tudom megtenni, mert Ebből 40 percet gyalog mert reggel nincs volánbusz abban a korai órában amikor a munkaidőm kezdődik. Jogosan vonta e meg a cég a térítést?
Tisztelt Penta.hu!
A jelenlegi munkahelyemre 1,5 éve saját költségen járok be dolgozni. Mikor felvettek, kategorikusan kijelentették h itt nem tudnak ilyeneket kifizetni. Közben megtudtam, hogy a munkáltató köteles megfizetni a távolsági bérletek 86%-át. Amennyiben tételezzük fel, a munkáltatóm egyéb okok miatt megszünteti a munkaszerződésünket úgy én jogi úton visszamenőlegesen követelhetem e a bérletek árát? (Nem kevés, hiszen havi 25ezer Ft ról van szó, így ez a 1,5év alatt közel 500 ezer Ft). Köszönettel!
Tisztelt Penta Unió!
Kaphat-e valaki napi munkába járás térítést és hétvégi hazautazás költéségtérítést, ha egy van egy állandó lakcíme, ahol a családjával él, van egy tartózkodási helye, ahonnan a naponta munkába jár és az adott város ( nem a tartózkodási helyen ) ahol dolgozik. Mit kell ilyenkor téríteni? Köszönettel: Piroska
Tisztelt Cím!
Lakóhelyem és munkahelyem között nincs tömegközlekedési eszköz. A távolság 10 km. Saját autóval járok. Amíg vezető voltam megkaptam a tankolt benzin árát - mióta beosztott vagyok csak 9ft/km - most már 15ft. Nem értem, ha nem vagyok vezető már nem olyan messze járok? Nemrégiben olvastam egy írást és ott is ecsetelték, hogy másképpen kell számolni, ha nincs a két település között közvetlen járat. Szeretném tudni mi az igazság és mit lehet tenni? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Molnárné
Kedves Sanyi!
Sem a rendelet sem pedig a törvény konkrétan nem szabályozza, hogy az elszámolható távolságot táblától tábláig vagy pedig lakcímtől telephely címig kell számítani. Azonban a rendelet szerint, annak a 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül:
„aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.
Ebből következik, hogy közigazgatási határon belüli költségtérítésnek van olyan része, amely feltételhez kötött, aminek következtében a munkáltató, ha megvizsgálta az ab) pontot és van közösségi közlekedési lehetőség, akkor közighatáron belül nem feltétlen kötelezett munkába járás költségtérítés megfizetésére.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Zoli!
Igen mind a ketten kérhetik a költségtérítést munkába járás címén, különböző munkáltatónál, ugyan arra a járműre a 39/2010. (II.26) kormányrendelet szerint.
Sem a rendelet sem pedig a törvény konkrétan nem szabályozza, hogy az elszámolható távolságot táblától tábláig vagy pedig lakcímtől telephely címig kell számítani. Azonban a rendelet szerint, annak a 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül:
„aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkábajárás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.
Ebből következik, hogy közigazgatási határon belüli költségtérítésnek van olyan része, amely feltételhez kötött, aminek következtében a munkáltató, ha megvizsgálta az ab) pontot és van közösségi közlekedési lehetőség, akkor közighatáron belül nem feltétlen kötelezett munkába járás költségtérítés megfizetésére.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Sándor!
Konkrét szabály nincs rá, de a munkabér is úgynevezett tartós passzíva, aminek a logikája, hogy utólag kapja meg, ami lehet, napi, heti, havi bér, ennél nem lehet hosszabb, azt is következő hó 10-ig kell megkapnia legkésőbb. A költségtérítés is ennek a logikáját követi, így a költségtérítést a munkabérrel együtt kellene megkapnia.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Niki!
Ha 1,5 éve aláírta a munkaszerződést így is vállalta a munkát. Próbáljon megegyezni a munkáltatójával. Amit megtudott az a 39/2010. (II.26) kormányrendelet, annak is a 3. § (1)-a: „A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
(1a) A munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg az (1) bekezdésben meghatározott költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
(2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. Ha azt a munkavállaló előterjesztette. Most ez hiányzik, elvben ilyen szerződést, a munkáltató nem köthetett volna, mivel meg kell téríteni a munkavállaló a kormányrendeletben szabályozott előterjesztett és igazolt munkába járás költségét.”
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Molnár Imréné!
Van olyan költségtérítés, ami kötelező, és van olyan, ami adható, a kettő nem azonos, és a 15 –ft ban is van változás, mint kötelezettség, és mint adható a 4/2017.(01.12) kormányrendelet 2. § (1) szerint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § (1) A munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
39/2010. (II.26.) Kormány rendelet:
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;
Munkába járás címén kapja a15Ft/km-t. Vezetőként valószínű más ennél nagyobb, vagy más költségtérítést, juttatást is kapott.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Ildikó!
Igennel, nemmel nem tudok rá válaszolni, de inkább az az álláspontom, hogy nem járt el jogszerűen, gazdaságosan, és logikusan a leírtak alapján a munkáltató, mivel a
A 39/2010. ( II.26) Korm. rendelet kimondja:
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;
Írjon kérelmet és ebben indokolja meg, miért szeretne költségtérítést kérni, aminek az a lényege, hogy az oda-vissza utazás megterhelő, esetleg a pihenő ideje sincs, vagy lehet, ha a napi munkaideje meghaladja a 9 órát, figyelni kellene a munkaközi szünetet, annak munkaidő részét, stb.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Gábo!
A munkaviszony megszüntethető, közös megegyezéssel, felmondással, azonnali felmondással, kezdeményezheti a munkavállaló, vagy a munkáltató. Az Ön által felvázolt indok, a közös megegyezést, vagy a felmondást alapozza meg, (természetesen ez a két munkaviszony megszüntetés, amikor a munkavállalónak nincs indoklási kötelezettsége sem), de ehhez (az Ön felmondása esetében a felmondási idő alól mentesülni kellene) a munkáltató hozzájárulása szükséges. Munkaviszonyát megszüntetheti közös megegyezéssel is. Mindenképpen a munkáltatójával egyeztessen.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tiszteletem.
Azt szeretném kérdezni, hogy eddig az ügyeleti behíváskor a saját gépjármű használatakor a NAV szerinti km/9Ft járt, meg a NAV szerinti liter/100km. Az idén a cégem már csak a km szerinti 15Ft adja, mondván, hogy a készenlét/ügyeleti behívás munkába járásnak minősül. Ez törvényileg van így, vagy csak a HR-es kitalációja?
Előre is köszönöm a válaszát.
Budapesten élek, és Budapesten dolgozom, metróval és villamossal járok be. Olyan kérdésem lenne, hogy a cégnek mennyibe kerülne adókkal együtt, ha kifizetné nekem a bérletem árát? A bérletem jelenleg nekem 9500 Ft-ba kerül.
Kedves Penta Unió!
Hétvégi hazautazás költségtérítését fizette eddig a munkáltatóm. 09.12-től felmentési időmet töltöm 09.30-ig. Az lenne a kérdésem, erre az időszakra leadhatok-e vonatjegyet mint eddig? (09.05,09.17-re van jegyem) Fizetnie kell a munkáltatónak ezt az utazást?
Kedves Tóth Szilvia!
Ebben az esetben béren kívüli egyes meghatározott juttatásként lenne adóköteles a munkáltató számára a havi bérlet, amit a munkáltató nevére szóló számla ellenében téríthet meg a munkáltató. Ilyenkor azonban a havi bérlet ára drágább (10 500 Ft) és a juttatás értékének 43,66 százaléka az adóteher (1,18x0,15 szja+1,18x0,22 eho) a munkáltató számára. Jövőre ez az adóterhelés kicsit mérséklődik, tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke 20%-ra csökken.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Nagy Kitti!
A Közösségen belüli beszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzőnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfa-kulcs (5%, 18%, 27%) alapján kell az áfabevallásban a fizetendő adót elszámolni. Mivel Közösségen belüli beszerzésnél nem történik vámkezelés, a helyes adómérték meghatározásához esetlegesen szükséges vámtarifába történő sorolást is az adózónak magának kell elvégezni.
Ha az értékesítő a saját tagállamában alanyi adómentességet választott, akkor a vevőnek nem keletkezik adókötelezettsége Közösségen belüli beszerzés címén.
Nem kell azonban adót fizetnie a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után az alanyi adómentes adózóknak, ha a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurót (értékhatár) nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Érdi György!
A készenlét/ügyleti behívás munkába járásnak minősül!
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unió,
Ceglédről Budaörs-re járok dolgozni úgy hogy személygépkocsival járok be Budapest határáig, onnan pedig bkv-val Budaörsre, mert gyorsabb átjutni a belvároson. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kötelező a munkahelynek utiköltség térítést adnia Cegléd-Budaörs távolságra (hiszen ezt írja elő a jogszabály hogy lakó- és munkahely között kötelező vagy csak Budapest határáig és a bkv bérlet 86%-át kell kifizetnie?), viszont ha jól tudom 1 napon 2 különböző elszámolást nem lehet kérni.
Köszönöm a választ!
Kedves Varga Róbert!
A Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredően a munkáltató kötelezettsége meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkavállaló munkába járásával kapcsolatban felmerült kiadásait.
A munkába járás és a heti hazautazás költségtérítésének részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Kormányrendelet írja elő.
Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.
A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, de a munkáltató saját döntése szerint térítheti a 100 %-ot is.
A munkáltató a kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás költségtérítését a munkában töltött napokra és a hazautazásokra számítva a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értékben is biztosíthatja, illetve a kormányrendeletben meghatározott esetekben, utazási költségtérítés formájában köteles a munkavállaló utazási költségeihez hozzájárulni.
A kormányrendelet szerint az alábbi esetekben jár kötelezően a munkavállaló részére az utazási költségtérítés a bérlet ill. jegy elszámolása helyett:
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, (akkor is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja);
d) a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
A munkába járás utazási költségtérítése a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás esetén is kötelező a munkáltató számára, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, ebben az esetben természetesen kizárólag a kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása lehetséges adómentesen.
A kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása a kormányrendeletben fel nem sorolt esetekben a munkáltató számára nem kötelező, de ha a munkáltató a munkavállaló részére a költségtérítést biztosítja, és az utazás megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járásnak vagy hazautazásnak, akkor az előírt mértékű utazási költségtérítés adómentesnek minősül.
A kérdésre a válasz: A lakóhely és a munkahely közötti távolságra jár a költségtérítés a kormányrendeletben meghatározottak szerint.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unio,
Ket hete felmondtam jelenlegi munkaltatomnal tobb okbol kifolyolag.
A nemreg leadott utazasi koltseges szamlaim (6honapig visszamenoleges) megteritesebol csak a legutobbi 2havi koltseget akarjak kifizetni, holott ezen, engem igy anyagilag erinto (40000 huf karom szarmazik igy belole) valtozasrol elore nem tajekoztattak.
Mivel szerzodesemben es a jelenleg hatalyos munkatorvenykonyvben idobeli korlatozasra vonatkozo megjegyzest nem talaltam, jogosult vagyok ez alapjan felmondasomat azonnali hatalyura modositani?
Koszonettel, Udv
Kristof
Tisztelt Penta Unió Zrt!
Szeretném a segítségüket kérni azzal kapcsolatosan, hogy abban az esetben fizethető e a vasúti és a volán bérlet is, amennyiben a munkába járás egy szakasza vonattal történik, majd átszállással buszra váltanék.
Meg lehetne oldani az utazást kizárólag busszal is, de a reggeli dugókban félnék, hogy elkésem. Ezért gondolkodom rajta, hogy a 20 km-re lévő vasútállomásig a szomszéd városba busszal járnék (tehát nem helyijáratos busz), majd ott átszállnék vonatra, és azzal jönnék fel Budapestre.
Ebben az esetben elszámolható a volán és a MÁV bérlet is?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Penta Unió Zrt!
A kérdésem a hosszú várakozás definíciója lenne: Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Számomra az értelmezés két oldaló:
1. Hosszú várakozás, ha az út megtételéhez szükséges időt meghaladja a várakozás
2. Hosszú várakozás szintén az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú
A mondat egy felsorolásnak tűnik, mert "a családi és egyéb körülményekre való tekintettel hosszú" megfogalmazás rendkívül képlékeny - ha nincs családom, de 3 órát kell utaznom 3 óra 1 perc várakozással akkor hosszú a várakozás, de ha 6 gyerekem van és 30 percet kell utaznom 3 perc várakozással akkor már nem hosszú a várakozás? Ha nem akkor miért van benne a családra és egyéb körülményekre való tekintet.
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Penta Unió Zrt!
Munkahelyet létesítettem közalkalmazottként a lakóhelyemtől több mint 200 km-re. A munkahelyemmel megegyező településen létesítettem tartózkodási helyet. Hazautazási támogatásra jogosult vagyok a munkáltatóm szerint, de csak abban az esetben, ha tömegközlekedést használok. Ha tömeg közlekedem akkora az utazási idő több mint a duplája. kb. 5 óra, vonat és busz kombináció. minimum 1 átszállás. Érdeklődni szeretnék, hogy lehetőség van-e saját autóval történő hazautazás támogatására is?
Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Penta Unió Zrt!.
A 39/2010. Korm.rendelet 3.§-a alapján a munkába járás költségtérítés elszámolása a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében történik. Mi a helyzet e-személyire vett e-bérlet/e-jegy esetén, ahol a bérlet/jegy virtuális, az e-személyi chipjén van (amíg a tárhely meg nem telik és a 11. felülírja a legelsőt) , megfelelő leolvasóval ellenőrizhető,nincs papír alapú bérlet/jegy csak egy számla és egy "Utazási tájékoztató" elnevezésű nyomtatvány amire rá van írva, hogy utazásra nem jogosít, van rajta egy azonosító ami a számlán is feltüntetésre kerül. Ebben az esetben a munkavállalónak mit kell leadnia a munkáltatónak, hogy azt elfogadja és a NAV-nak is megfeleljen.
Mi lesz a "bérlettel/jeggyel való elszámolás ellenében" meghatározásnál mi lesz a szükséges bizonylat?
Egy másik kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló visszamenőleg kérhet-e munkába járás költségtérítést és ha igen meddig, mi alapján?
Köszönettel!
Tisztelt Penta Unió Zrt!.
Nemrégiben tartózkodási helyet létesítettem, és innen járok naponta dolgozni, itt is lakom életvitelszerűen. A tartózkodási helyem azonban messzebb van a munkahelyemtől mint az állandó lakcímem, -ahonnan eddig távolsági buszt vettem igénybe bérlettérítéssel-, így gépjárművel járok dolgozni. Kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e nekem a km utáni gépjármű költségtérítés, én ezt jogosan kérhetem-e a munkáltatómtól?
Kedves Éva!
A 39/2010 (II.26) kormány rendelet 2. §alkalmazásában:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;
b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;
c) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;
d) lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;
e) tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik;
A rendelet 3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
(1a) A munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg az (1) bekezdésben meghatározott költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
Ezt azt jelenti, hogy a főszabály a munkába járás költségtérítése tekintetében a tömegközlekedési eszköz, bérlet, menetjegy, és/vagy számla ellenében (munkáltató nevére szól) megtérítési kötelezettségét irja elő, amelynek a mértéke a (2) bekezdés szerint a munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.
A gépkocsi költség téritésnek már vannak feltételei amelyekről a 4. § (1) rendelkezik miszerint a munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
(2) A költségtérítést az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeg és az (1) bekezdésben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.
Amennyiben a fenti 4 feltételből egy teljesül, akkor jogosan kérheti a kötelezően 9, adómentesen maximum15 ft km-enkénti munkába járás költség térítést a munkába járásra.
A 39/2010 (II.26) kormány rendelet 2. §alkalmazásában:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;
b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;
c) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;
d) lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;
e) tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik;
A rendelet 3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
(1a) A munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg az (1) bekezdésben meghatározott költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
Ezt azt jelenti, hogy a főszabály a munkába járás költségtérítése tekintetében a tömegközlekedési eszköz, bérlet, menetjegy, és/vagy számla ellenében (munkáltató nevére szól) megtérítési kötelezettségét irja elő, amelynek a mértéke a (2) bekezdés szerint a munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.
A gépkocsi költség téritésnek már vannak feltételei amelyekről a 4. § (1) rendelkezik miszerint a munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
(2) A költségtérítést az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeg és az (1) bekezdésben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.
Amennyiben a fenti 4 feltételből egy teljesül, akkor jogosan kérheti a kötelezően 9, adómentesen maximum15 ft km-enkénti munkába járás költség térítést a munkába járásra.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves M. Zsuzsa!
A 39/2010-es kormányrendelet valóban a bérlettel és menetjeggyel történő elszámolást említi.
Az 1995. évi CXVII személyi jövedelemadóról szóló törvény 25.§ (2) szerint: A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg).
Az utolsó mondat értelmében viszont elég, ha a számla kerül leadásra a munkáltató felé, az alapján is elszámolható a magánszemély részére a költségtérítés.
A költségtérítés véleményem szerint osztja a jogviszony jövedelem elszámolási időszakát.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Kata!
A Munka Törvénykönyvének 51. §-a alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkába járás költségeit. A munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó részletszabályokat a 39/2010 (II. 26.) Kormányrendelet, míg az adózásra vonatkozó rendelkezéseket az Szja törvény 25. § (2) bekezdése tartalmazza.
A vonatkozó jogszabályok – ideértve különösen a Kormányrendeletet – sem tartalmaznak a kérdésben szereplő élethelyzetre vonatkozó konkrét szabályt, ennek megfelelően a jogszabályi elvekből vezethető le a válasz.
Egyrészt a munkáltató köteles megtéríteni a munkába járással kapcsolatos költségeket (legalább azok 86%-át), másrészt a munkáltató mérlegelési jogkörében tartozik az, hogy vélhetően a magasabb költséget jelentő, átszállással történő munkába járás finanszírozásához is hozzájárul-e. A munkakezdés kezdetére, a várható forgalmi helyzetre és a munkavállaló otthonából történő elindulás időpontjának figyelembe vételével célszerű a munkáltatóval egyeztetni a kívánt átszállásos utazás megtérítéséhez történő hozzájárulást. Mivel igazolható, hogy mindkét helyközi bérlet a munkába járást szolgálja, így azok adómentesen megtéríthetők a munkáltató részéről. Azonban nincs jogszabályi kötelezettsége a munkáltatónak arra vonatkozóan, hogy az időben gyorsabb, vagy kényelmesebb opciókat is finanszírozza.
A jogszabályok a munkáltató minimum kötelezettségét írják elő, attól a munkáltató a munkavállaló javára eltérhet mindaddig adómentesen, amíg igazolhatóan a megtérített költségek kizárólag a munkába járást szolgálják.
Fentiekre tekintettel mindkét bérlet elszámolható, amennyiben ahhoz a munkáltató hozzájárul.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Gyula!
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010 (II.26.) Kormányrendelet 4. §-a alapján a munkavállaló részére a pénzbeli térítés akkor jár, ha
• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
• a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja;
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [kormányrendelet 4. § (1) bekezdés].
Hosszú várakozásnak kell tekinteni azt az időtartamot, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
A jogszabály a hosszú várakozás fogalmának meghatározásakor nem „vagy”, hanem „és” kötőszót alkalmaz, vagyis a két feltételnek együttesen kell érvényesülnie a szoros értelemben vett nyelvtani jogértelmezés alapján.
Indokolt, hogy a jogszabályi rendelkezés rendszertani megközelítését is górcső alá venni. Ez alapján megállapítható, hogy tekintettel a munkáltató mérlegelési jogkörére „vagylagos” kapcsolat esetén sem kizárt a munkába járás pénzbeli térítése, ugyanis a Kormányrendelet a munkáltató minimum kötelezettségét írja elő.
A jogalkotó pontosabb meghatározást nem adott, ezért mindig a konkrét körülményektől függ, a hosszú várakozási idő megítélése, amelyre tekintettel a munkáltató a munkavállalóval megállapodhat a pénzbeli költségtérítésről.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Kedves Katóc!
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010 (II.26.) Kormányrendelet főszabály szerint a közösségi közlekedési eszközök használatát részesíti előnyben. Meg kell téríteni a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, a menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en), illetve a menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő utazás költségeinek meghatározott hányadát mind a napi munkába járás, mind pedig a hétvégi hazautazás esetén. Ha a munkavállaló a hétvégi hazautazáshoz légi közlekedési járművet vesz igénybe, a munkáltató térítési kötelezettsége erre is kiterjed.
A Kormányrendelet 4. §-a rendelkezik a pénzbeli térítés kötelező esetköreiről, melyek között a hétvégi hazautazás nem szerepel.
Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése adómentességet biztosít a hétvégi hazautazásra tekintettel fizetett pénzbeli költségtérítésre is.
A fentiekre tekintettel a munkáltatónak lehetősége van a hétvégi hazautazás esetén a pénzbeli térítés megfizetésére adómentesen legalább 9 Ft/km, legfeljebb 15 Ft/km összegben, azonban a jogszabály csak a tömegközlekedésre vonatkozóan ír elő térítési kötelezettséget.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unio!
Tanácsukat kérném ki. Saját személygépkocsival járok dolgozni közigazgatási határon kivülről napi 42km megtételével mivel munkarendem indokolja. Vállalatnak benyútottam költségtérítési kérelmem amit az meg is adott, De ennek összegét 9ft/km ben fizetné. Kerdésem az lenne hogy üzemanyagtérítést is köteles megtéríteni részemre a munkáltató ha közigazgatási határon kivülről járok dolgozni?
Kedves Silvia!
A válasz: Nem köteles.
9Ft/ km a kötelező költségtérítés mértéke, de 15 Ft/km is adható Szja mentesen. Ezenfelül nem köteles a munkáltató üzemanyag térítést fizetnie.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26) Kormányrendelet 2. § a) pontjában meghatározott esetekben a munkáltató a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségeit megtérítheti, illetve bizonyos esetekben köteles azt megtéríteni. A költségtérítés mértéke Nem tartozik az adóalapba – azaz gyakorlatilag adómentesen adható – a költségtérítés, ha annak összege nem haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként a 15 forintot.
Ez az összeg nem tévesztendő össze az általános személygépkocsi normaköltséggel, mivel a munkába járás költségtérítése mellett további költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el. Ez egyben azt jelenti, hogy a költségtérítés kilométerenként 15 forintot meghaladó része a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.
A költségtérítés mértéke
A 4/2017. (I.12.) Korm. rendelet alapján az Szja tv. 25. § (2) bekezdése által meghatározott 15 forint költségtérítés 60 százaléka, azaz 9 forint jár akkor, ha - a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; - a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; - a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja; 12 - a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van .
A munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy a fenti feltételeknek megfelelő munkavállaló számára költségtérítésként kifizeti a 9 forint és a 15 forint közti különbözetet, amely szintén a munkavállaló adómentes bevétele.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Szakértő!
Véleményüket szeretném kérni. Munkavállalóink egy része hazautazás jogcímen 9 Ft gépjárműtérítést kérne Bp munkavégzési hely - vidéki falu viszonylatra. Menetrendek.hu szerint van tömegközlekedés a székhely és a bejelentett lakóhely között óránként átszállásokkal, de az átszállásokkor történő várakozási időt és a Bp-ről induló járatok közötti várakozási időt összeadva sem haladja meg a teljes vonatozási-buszozási időt a várakozási idő. Munkavállaló tartózkodási helye külső kerület, de az onnan a Főpályaudvarra történő bejövetellel, illetve a céltelepülés helyközi járatok közötti várakozás figyelembevételével sem lesz több a várakozási idő mint a tényleges vonaton, buszon töltött, tekintettel a település nagy távolságára. Egyéb figyelembe vehető (gyerek, mozgáskorlátozott.. ) tényező nincs. Gépjárművel történő hazautazás véleményük szerint a korm. rendelet alapján 9 forintjával fizethető-e vagy csak tömegközlekedés. Juttatási szabályzat nélkül csak a jogszabályi kötelező tételeket fizethetjük. Levezethető-e valamilyen módon, hogy nincs közvetlen járat (csak átszállással) a két település között vagy a 4 órás székhely lakóhely tömegközlekedési út a 2 órás kocsi úthoz képest aránytalan és ezért fizethető a 9 forint? Esetleg más ötletük van-e a 9 Ft térítéséhez, hogy ne kelljen 4 órákat buszozniuk a munkavállalóknak. Előre is köszönöm segítségüket. János
Kedves János!
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkáltató által kötelezően alkalmazandó térítés formáját, feltételeit és mértékét határozza meg azokban az esetekben, amikor a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkahelye nem azonos településen van. Ilyenkor a munkáltató további mérlegelés nélkül köteles hozzájárulni a napi munkába járás vagy a hétvégi hazautazás költségeihez a kormányrendeletben meghatározott mértékben. A Kormányrendelet a közösségi közlekedési eszközök használatát részesíti előnyben
A Kormányrendelet szerint a munkavállaló részére a pénzbeli térítés akkor jár, ha
• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
• a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja;
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [kormányrendelet 4. § (1) bekezdés].
A pénzbeli térítés mértéke az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg (15 Ft/km) 60 százaléka, vagyis 9 Ft/km, melyet a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni napi munkába járás esetén a munkában töltött napokra számítva.
A 9 Ft/km-es mérték felett a munkáltató mérlegelési jogkörében magasabb összeget is téríthet.
Szintén a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés az, hogy amennyiben megvalósul a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás, és ugyan a Kormányrendelet nem teszi kötelezővé a pénzbeli térítés összegét, mégis azt alkalmazza a munkáltató, holott a munkavállaló számára lehetőség lenne a tömegközlekedést is igénybe venni.
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Tisztelt Penta Unió Zrt!
Magyarországon tarkozkodom és itt is van a munkavégzés helyem, kérdésem ez lenne, hogy van e valamilyen költségtérités ha haza szeretnék menni (külföldre, és nem EU országba). Nem rendszeres, évi 1-2 alkalommal.
Köszönöm előre is,
Üdvözlettel,
György
Tisztelt Penta Unió Zrt!
Én azt szeretném kérdezni, hogy a párommal ugyan azon a munkahelyen dolgozunk, a lakóhelyünktől 40 km-re.
Saját gépkocsival járunk be, de csak a párom kap üzemanyagköltség térítést.
Jogilag én is igényelhetnék bejárás támogatást? (Amit kapunk, az kb negyed része az összes költségünknek..)
Köszönöm!
Tisztelt PENTA UNIO ZRT! Azt szeretném kérdezni hogy nekem 15 évig volt egy telephelyem autóbuszvezetöként dolgozok most megváltoztatták a telephelyet van e joguk rákényszeriteni vegyek gépjárművet?
Tisztelt PENTA UNIO ZRT!
Az lenne a kérdésem, hogy az gépjárművel történő munkába járással kapcsolatban mit kérhet a munkáltató. Tudomásom szerint egy igénybejelentőt (nyilatkozat) kel kitölteni hozzá, és a munkáltató dönt.
Nálunk az történt, hogy minden a gépjármű adatot (forgalmi, biztosítási kötvény) bekértek és fénymásolták. Mellette a személyes okmányokat is (személyi igazolvány, lakcímkártya, gépjármű vezetési engedély).
Ezek másolásának megtagadására hivatkozva, elutasíthatják-e a kérelmet.
Utóiratként: ezek bekérése előtt már kaptam költségtérítést.
Segítségüket előre is köszönöm és várom válaszukat!
Tisztelettel Nagy László
Tisztelt PENTA UNIO ZRT!
Lakóhelyem és a munkahelyem között 60 km távolság van. Viszont a munkahelyem városában van albérletem, tartózkodási helynek nincs megadva. Folyamatos tartózkodást nem végzek ott, mert hétvégenként, de van hogy hétköznap is hazautazom. Ez ilyen esetben jár költségtérítéssel vagy sem?
Köszönöm.
Üdvözlettel: F. Balázs
Tisztelt Penta Unio! Szoc. gondozóként a cég előírta, hogy saját gépkocsimat használjam a munkavégzéshez. A távolságok miatt autóval megyek az ügyfelekhez. Most azt a hírt kaptuk, hogy a munkából a hazajutást nem fizetik ki a kiküldetési rendelvény szerint. A kérdésem az lenne,ha a munkámhoz kérik a saját autó használatát, akkor a hazautat is ki kell fizetni? Hisz autóval kezdem a munkát, a hazautat is azzal kell megtennem.Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel.
Tisztelt Kérdezők!
Szeretném figyelmükbe ajánlani szakmai klubjainkat, hol bátran feltehetik munkába járással kapcsolatos kérdéseiket: https://www.penta.hu/klubok/
Üdvözlettel:
PENTA UNIÓ Zrt.
Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A PENTA UNIÓ Zrt. körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.
Dolgozónk munkahelye és lakhelye közötti távolság 35 km. Azonban 60 km-es bérletet szeretne elszámolni utazási költségtérítéséhez, azzal az indokkal, hogy időben az kedvezőbb neki. Ebben az esetben ha van rövidebb út(ugyanúgy tömegközlekedéssel), kifizethetjük-e neki a 60 km-es bérlet 86%-t?
Tisztelt PENTA Unió,
Lakóhelyem és attól eltérő településen levő munkahelyem közötti távolság időben 20 perc. A két hely közötti távon van tömegközlekedési lehetőség, de ezzel a BPGO alkalmazás szerinti leggyörsabb utazás 1óra 21 percet vesz igénybe, amiből az átszállásoknál összeadott várakozási idő 20 perc.
A kérdésem az, hogy ebben az esetben kötelezhető-e a munkáltató a gépkocsival történő munkábajárás 15 Ft/km-os megtérítésére?
Válaszukat előre is köszönöm
Üdv.
Arról szeretnék érdeklödni, hogy a munkáltatónak van e valami kötelezettsége azzal kapcsolatosan, hogy melyik buszmegállóban kell e felszálnia a buszra a munkavállalónak. Esetemben azt mondják, gyalogoljak el a 600méterre lévö megállóhoz, holott a lakóhelyemhez közel (50méter) van egy hivatalos buszmegallo, ahol a ceges busz is meg tud allni es akar meg is tud fordulni. Koszonom a valaszt
Szóljon hozzá a témához!