Fókuszban az „őszi adócsomag” – 1. rész

Kiss Tímea

Jövedelemadózás és társadalombiztosítás 2024

2023. október 31-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú törvényjavaslat, amely egyrészt az uniós és a nemzeti jogszabályok évközi módosulása miatt, másrészt adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulása érdekében kezdeményezi az adójogszabályok módosítását 2024. évtől. A törvényjavaslat nagy meglepetéseket tartogat az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása terén is, mely szabályok – egy év felkészülési idő után – 2025. évtől lépnek hatályba.

Mai írásunkban a szokásos „őszi adócsomag” személyi jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő fontosabb várható változásait járjuk körbe és röviden összefoglaljuk a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozókra vonatkozó, egyszerűsítést célzó jövőbeli szabályokat.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Jövedelemszerzés helye

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatályos rendelkezései szerint az előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében főszabály szerint a jövedelemszerzés helye a tevékenység végzésének helye szerinti állam. 

A jövedelemszerzés helyének meghatározása azért fontos fogalom, mert az dönti el, hogy a megszerzett jövedelem hol adózik. Magyarország csak akkor gyakorolhatja korlátlanul az adóztatási jogát, ha nincs olyan nemzetközi szerződés, amely ebben korlátozná. Mivel 2024. január 1-jével megszűnik az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény, ezért a külföldi előadóművészek szja fizetési kötelezettségét is az Szja tv. rendelkezései szerint kell majd meghatározni. 

A törvényjavaslat a jövőben az tevékenységből származó jövedelmet akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államban adóztatná, amely nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik. Ez a fogalmi kiegészítés annak érdekében történik, hogy azok az előadóművészek is Magyarországon teljesítsék adókötelezettségüket, akik az itt végzendő tevékenységükre egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek. 

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

Az elmúlt két évben bevezetett népszerű adóalap csökkentő tételek közül a 25 év alatti fiatalok kedvezményének, valamint a 30 év alatti anyák kedvezményének összegét az Szja tv. jelenleg adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzataként határozza meg.

A keresetstatisztikai adatközlések azonban a KSH honlapján, a közzétett kiadványokban és a havi gyorstájékoztatóban a havi bruttó átlagkeresetet a munkáltatók teljes körére közlik 2023. március 28-át követően, míg korábban – így 2022. július vonatkozásában is – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek tekintetében tették azt közzé. Az Szja tv. alkalmazásában jelenleg is ez az adat az irányadó. Ugyanakkor a Hivatalos Értesítőben csak az utóbb említett körre vonatkozó adatok kerülnek közzétételre a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb kereset-statisztikai adatként.

Ebből kifolyólag a törvényjavaslat egyértelműsítené és külön definiálná a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát. A javaslat értelmében a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset tekintendő annak. 

Induló vállalkozás

Új fogalomként kerül bevezetésre az induló vállalkozás fogalma, ami olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre. A fogalom megegyezik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) 9/A. § (6) bekezdésében foglalt meghatározással.

Az adó mértéke

A jelenleg hatályos szabályok szerint a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

A magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt módosítja a javaslat a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabályt. A módosítás belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem.

Abban nincs változás, hogy a fizetendő adó a megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.

A bevétel megszerzésének időpontja

A hatályos szabályok szerint a bevétel megszerzésének időpontja igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem).

A gyakorlatban azonban az adókötelezettség meghatározása a hatályos szabályok szerinti bevétel megszerzési időpontban nehézségekbe ütközik, mert sok esetben például a szolgáltatásról kiállított bizonylat még nem áll rendelkezésre.

A javaslat értelmében a bevétel megszerzésének időpontjának az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap minősülne, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Egyéb jövedelem

A javaslat értelmében a jövőben nem kell az egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni az értékpapírból és a kamatból származó jövedelmekre – még kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában sem -, amennyiben az értékpapír kibocsátója, a kamat kifizetője OECD tagállamban székhellyel rendelkező személynek minősül. 

A módosítás szintén a magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnésével összefüggésben vált szükségessé.

Emelt összegű családi kedvezmény

2023-tól a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény havonta 66 670 forinttal magasabb összegben jár, így az említett kedvezményezettek után a korábbi kedvezmény összege adóba átszámítva 10 ezer forinttal emelkedett. 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) értelmében tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az,

• aki tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• aki tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Ez utóbbi esetben az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultságot a rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiadott orvosszakértői véleménnyel kell alátámasztani. Bizonyos esetekben a 18. életévét betöltött, egyébként születésétől fogva tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy a családi pótlék helyett a magasabb összegű fogyatékossági támogatást veszi igénybe, és emiatt nem rendelkezik orvosszakértői véleménnyel, mert az ő esetében az egészségkárosodás mértékét a fogyatékossági támogatásra, illetve a rokkantsági járadékra való jogosultság szempontjából határozzák meg.

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

30 év alatti anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozattétel

Mint ahogyan valamennyi kedvezményt, úgy a 30 év alatti anyák kedvezményét is, év végén a bevallásban is érvényesíteni lehet. Ha a 30 év alatti anya év közben kérte a munkáltatótól, kifizetőtől a kedvezmény érvényesítését, akkor azt az adóévről szóló bevallási tervezet tartalmazni fogja.

Ugyanakkor a jövőben a törvényjavaslat kiegészítené az adóbevallást a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozatával is, amelyen fel kell tüntetni:

• a kedvezményre való jogosultság jogcímét, 
• a gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.

A külföldön megfizetett adó beszámítása

A magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt módosul a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály. 

A módosítás értelmében – hasonlóan az amerikai gyakorlathoz – nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg sem, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld.

Abban nincs változás, hogy a számított adót a fenti jövedelem után megfizetett adó 90 százaléka csökkenti, ami nem lehet több, mint e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

A jelenleg hatályos szabályozás szerint ahhoz, hogy egy ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősüljön az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

• Az ügylet befektetési szolgáltatóval kerüljön megkötésre.
• A befektetési szolgáltató ezen tevékenysége a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenység tárgyát képezze.
• Amennyiben külföldi tőkepiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval köttetik az ügylet, akkor az alábbi feltételeknek is teljesülnie kell:
• Az adott állam EGT-állam legyen, vagy olyan állam, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
• Az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezze.
• Ha az adott állam nem EGT-állam, akkor biztosított legyen az említett felügyeleti hatóság és a magyar Felügyelet közötti információcsere.
• A magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

A törvényjavaslat értelmében a külföldi tőkepiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval köttetett ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülne akkor is, ha az OECD országban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével jön létre.

A kifizetőt terhelő adó

A törvényjavaslat könnyítene a kifizetők adóadminisztrációs terhein a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások esetében. 

A jövőben a kifizetőnek – az eddigi havi gyakoriság helyett – elegendő lenne ezen juttatások utáni közterhe(ke)t negyedévente megállapítani, bevallani és megfizetni.

Csekély értékű ajándék

A jelenlegi szabályozás szerint csekély értékű ajándékot évente egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben.

A törvényjavaslat a kedvezményesen adózó juttatás gyakoriságának egyről három alkalomra történő emelését rögzíti, ezáltal csökkentendő ezen juttatások bérként történő kezelésével járó adminisztrációs terheket. 

Nyereményből származó jövedelmek

A törvényjavaslat a hagyományos számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték

A javaslat kiegészíti a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték bevételnek nem minősülő eseteit. 

A módosítás alapján nem minősül bevételnek az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény), ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve a megszerzett részesedést a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerül értékesítésre.

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A Tbj. szerinti külföldinek minősülő személyek

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) hatályos szabályai szerint nem keletkezik szocho fizetési kötelezettsége a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel.

A törvényjavaslat azonban pontosítja, hogy a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl: bónusz, jutalom), vagyis ezen magyarországi munkavégzéssel megszolgált jövedelmek szociális hozzájárulási adókötelesek, tehát esetükben nem alkalmazhatóak az általános mentességi szabályok.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

A hatályos szabályok szerint nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló.

A törvényjavaslat – inverz módon – szűkítené a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthetőségét a külföldi állampolgárok vonatkozásában, melynek értelmében munkaerőpiacra lépőnek kizárólag a Magyarországgal határos, nem EGT állam állampolgárát minősítené. Ebből az következik, hogy ez a kedvezmény a jövőben csak magyar állampolgárok, illetve szerb vagy ukrán állampolgárok után vehető igénybe.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

A hatályos szabályok szerint a szakirányú oktatás és a duális képzés utáni szocho kedvezmény (arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértéke) a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető igénybe 8, illetve 7 óra napi munkaidőhöz arányosítva.

Az adókedvezmény igénybe vehető:

• minden munkaórára, amikor a szakmát tanuló ténylegesen a duális képzőhelyen van,
• a betegszabadság azon napjain, amikor a tanuló a duális képzőhelyen lenne, azaz a beosztás szerinti napokon (annyi munkaórára, amennyit ott töltene),
• szabadság idején a szakképzési munkaszerződés szerinti napi munkaidőre.

A módosítás értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésénél az arányosítás mellőzésével valamennyi képzésben töltött nap figyelembe vehetővé válik.

Társadalombiztosítás (TB)

Járulékalapot képező jövedelem

Változik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) járulékalapot képező jövedelmének definíciója a harmadik ország állampolgárának kiküldetése esetén.

A harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetén ugyanis megszűnik a kiküldetésre alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, amely szerint járulékalapnak az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset minősül. 

A törvényjavaslat értelmében e személyi kör Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelme minősül járulékalapnak, és így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. 

Átalányadózó egyéni vállalkozó „göngyölítéses” járulékalapja

A jelenlegi szabályozás alapján, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles, akkor a minimálbérre tekintettel fizetendő járulék tekintetében nem érvényesíthet járulékkedvezményt.

A göngyölítéses járulékalap megállapítási módszer miatt viszont gyakran előfordul, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles és mégis a minimálbér után kell megfizetnie a járulékot, így kiegészül a szabályozás azzal, hogy ez esetben az átalányban megállapított jövedelemnek nemcsak az adómentes, hanem az adóköteles része tekintetében is érvényesíthető a járulékkedvezmény. 

Átmeneti szabály értelmében ezt a kedvezményes rendelkezést már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok tekintetében visszamenőlegesen lehet alkalmazni.

Egyéni vállalkozók adózásának átalakításáról röviden

2025. január 1-től teljesen átalakul az egyéni vállalkozók vállalkozói jövedelem szerinti jelenlegi adózása és egy jóval egyszerűbb költségelszámoláson alapuló rendszer kerül bevezetésre. Megszűnnek a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények (pl.: foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény), a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozások adókedvezménye is. A veszteségelhatárolás jogintézménye viszont továbbra is fennmarad, így az adóévben keletkező negatív adóalapot az egyéni vállalkozó a veszteség keletkezését követő 5 évben, adóévenként a vállalkozói adóalap 50 százalékáig elszámolhatja. Kivezetésre kerül a vállalkozói kivét fogalma és a költségelszámolás egyszerűsítésével megszűnik az egyéni vállalkozó saját szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága is, viszont a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja így a jövedelem 89 százaléka lenne. Adózásuk tehát egyértelműen igazodna az önálló tevékenységet folytatók adózási szabályaihoz. Ezzel összhangban alakulnak át a mezőgazdasági őstermelőkre az ingatlan-bérbeadási tevékenységet végzőkre vonatkozó költségelszámolási szabályok is. 

A járulékszabályozás frontján jelentős egyszerűsítésre és könnyítésre készülhetnek az egyéni vállalkozók 2025. évtől. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak elegendő lenne csak a minimálbérig járulékot fizetniük azzal, hogy – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan -bevezetésre kerül a választott járulékalap, míg a másodfoglalkozású egyéni vállalkozók számára egy tételes járulékalap kerülne bevezetésre a minimálbér 30%-ka összegében. 

A szociális hozzájárulási adó rendszerében továbbra is fennmarad ugyan a minimum adófizetési kötelezettség a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára, ugyanakkor megszűnik a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is, továbbá megjelenik az egyéni vállalkozóvá válást ösztönző adókedvezmény és mindemellett a szociális hozzájárulási adó éves elszámolású adóvá válik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) rendelkezik. A munkáltató által fizetendő közteher 2023. január 1-től hatályos mértéke a minimálbér meghatározott százalékában kerül meghatározásra a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként az alábbiak szerint: 

• mezőgazdasági idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a,
• turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a, 
• alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a,
• filmipari statiszta esetén a minimálbér 3%-a. 

A törvényjavaslat indokoltnak látja rögzíteni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, mivel típusjegyeit tekintve a szociális hozzájárulási adó jellemzőit viseli (foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a foglalkoztató fizeti, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap között kerül felosztásra).

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatályos rendelkezései szerint háztartási alkalmazottat – havonta vagy több hónapra előre – a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a NAV-hoz, és havonta 1 000 forint regisztrációs díjat kell fizetni az alkalmazott után. A háztartási munka után – egy havi 1 000 forintos regisztrációs díjon kívül – nem kell adót és járulékot fizetnie sem a foglalkoztatónak, sem a háztartási alkalmazottnak. A háztartási alkalmazott keresete ebben az esetben úgynevezett adórendszeren kívüli kereset, szja-bevallást sem kell benyújtani róla. A háztartási alkalmazott – ebben a minőségében – nem biztosított, társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.

A törvényjavaslat kivezeti a háztartási munka nyilvántartásba vételének regisztrációs díjfizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályokat, ezzel is csökkentve az önálló adónemek számát. Továbbá egyértelműsíti, hogy a háztartási alkalmazott a tb rendszerében nem minősül biztosítottnak. Ebből az következik, hogy ha más jogviszonya alapján sem biztosított, más jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra, akkor továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

II. rész >> Fókuszban az „őszi adócsomag” – II. rész – Személyi jövedelemadó és  társadalombiztosítás 2024
III. rész >> Fókuszban az "őszi adócsomag" – III. rész - ÁFA szabályok 2024

***

Készüljön fel velünk a 2024. adóévre az Adóegyetem konferencián! >> Jelentkezem az Adóegyetem 2024 konferenciára!