A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj) 2012. január 1-jével módosult a társas vállalkozó fogalma. A módosítás elsősorban azon ügyvezetőket érintette, akik az ügyvezetést megbízási jogviszony alapján látták el, személyesen nem működtek közre a társaságban és nem minősültek társas vállalkozónak. Hírlevelünk bemutatja a társas vállalkozó fogalmának változását, a társas vállalkozó típusait és annak járulékfizetési kötelezettségét, dr. Futó Gábor Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság főtanácsosának előadása alapján.

Társas vállalkozó fogalmának változása

A 2012. január 1-jétől a Tbj. 4.§ d) 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül, vagyis ha ténylegesen és személyesen is közreműködik.

A következő személyek nem minősülnek tehát társas vállalkozónak:

• a társaság külsős ügyvezetője, aki nem tag,
• a társaság tagja, aki nem ügyvezető, nem vesz részt a tevékenységben csak tőkét fektet be,
• a társaság tagja, ha munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatát.

Tehát a megbízási jogviszonyban lévő természetes személy tag, aki ügyvezető és személyesen nem közreműködő, társas vállalkozónak minősül!

Társas vállalkozó típusai

Ahhoz, hogy a járulékfizetési kötelezettséget megállapíthassuk az ügyvezetők esetében is meg kell határozni azt, hogy melyik társas vállalkozói típusba tartozik (1. ábra).

 

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a Tbj 4.§ e) alapján a saját jogú nyugdíjas (aki, január 1-jétől is az maradt!), továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A biztosított társas vállalkozó az, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató-nak.

A biztosított társas vállalkozón belül is megkülönböztetjük a főfoglalkozású és a mellékfoglalkozású biztosított társas vállalkozót. Mellékfoglalkozású az, aki a társas vállalkozás mellett, legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, vagy pedig közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. A főfoglalkozású biztosított társas vállalkozó pedig az, aki nem minősül mellékfoglalkozásúnak.

Járulékfizetési kötelezettség

A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után 10% nyugdíjjárulék és 6.390 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn.

A főfoglalkozású és a mellékfoglalkozású biztosított társas vállalkozó adó- és járulékfizetésénél különbség, hogy míg a főfoglalkozású biztosított társas vállalkozó esetében a fizetési kötelezettségnek van egy minimum alapja, addig a mellékfoglalkozásúnál nincsen.

A főfoglalkozású biztosított társas vállalkozó 10% nyugdíjjárulékot legalább a tb minimálbér (93.000 Ft vagy 108.000 Ft) alapján, a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a tb minimálbér másfélszerese, a 27% szociális hozzájárulási adót legalább a tb minimálbér 112,5 %-a után fizeti.

A mellékfoglalkozású biztosított társas vállalkozónak amennyiben nem részesül díjazásban fizetési kötelezettsége nincsen. Amennyiben díjazásban részesül, a járulékalapot képező jövedelem után fennáll a 10% nyugdíjjárulék, a 7% egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség és a 27% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is. Munkaerő-piaci járulékot ez esetben fizetni nem kell.

A többes vállalkozói minőségben állókra további speciális adó-és járulékfizetési szabályok vonatkoznak.

Videónkon dr. Futó Gábor ismerteti azokban a speciális esetekben fennálló járulékfizetési kötelezettséget, amikor egy személy ugyanazon társaságban egyidejűleg több jogviszonyban végez tevékenységet.

A konferencián készült videót itt tekintheti meg:Futó Gábor: Ugyanazon társaságban egyidejűleg több jogviszonyban álló személy járulékfizetési kötelezettsége