Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény– 2014. március 15-étől– számos ponton módosítottaa munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Új Mt.),melynek következtében az új polgárjogi kódex és az Mt. együttes alkalmazására az eddigieknél szélesebb körben kerülhet sor. A törvény az új Ptk. rendelkezéseihez igazodva meghatározta a munkajogban alkalmazandó polgári jogi szabályok körét is.

A teljesség igénye nélkül, néhány fontosabb rendelkezést emelünk ki ezek közül, melyeket Dr. Berke Gyula tanszékvezető (Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék, ÁJK, PTE)ismertet Önökkel a 2013. szeptember 12-i – „Az új munka törvénykönyvének változásai, adózással kapcsolatos összefüggései - gyakran felmerülő kérdések” c. Pentás konferencián tartott – előadása alapján.

 Jognyilatkozatok pótlása

 APolgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépését követően a munkajogban is tiltott cselekménynek minősül a visszaélésszerű joggyakorlás, különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet (Mt. 7. §).

 Ezen módosítás értelmében – a Ptk.-ban foglalt rendelkezéshez hasonlóan – a bíróság ítélettel pótolhatja a fél elmaradt jognyilatkozatát, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

 Sérelemdíj

 Mind a polgári-, mind a munkajogunkban a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként eddig az ún. nem vagyoni kártérítés létezett, melyet felvált a sérelemdíj jogintézménye, mint vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzáció (Mt. 9. §, Ptk. 2:52. §). A jog érvényesítésére nyitva álló határidő a polgári joghoz hasonlóan 5 év. A személyiség-sérelemből származó vagyoni kár iránti igényt – a sérelemdíj mellett – érvényesíteni lehet.

 A bíróság mérlegelése szerint állapítja meg a sérelemdíj mértékét, mely attól független, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. A díj nagysága szempontjából csak annak lesz jelentősége, hogya munkavállalót érte-eszemélyiségi sérelem a munkáltató részéről, pl.a nagy nyilvánosság előtt, vagy a sajtóban történt-e ez.

 Fontos tehát kiemelni, hogy a sérelemdíj megállapításának nem feltétele a kárbizonyítás, de mögötte amunkajogi (munkáltatói és munkavállalói) kártérítési felelősségi szabályokalkalmazandóak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a munkáltató a működési körében keletkezett valamennyi személyiségi jogi sérelemért sérelemdíjat, illetve adott esetben kártérítést is köteles lesz fizetni.

 Pl. az új Mt. értelmében technikai eszközökkel ellenőrizhető a munkavállaló, feltéve, hogy erről előzetesen tájékoztatják (tehát nem szükséges a munkavállaló előzetes hozzájárulása). A tájékoztatás nélküli vagy jogellenes munkavállalói ellenőrzések esetében a bíróságok jogosultak sérelemdíjat megítélni. Ezen az ügyekben nem polgári bírósághoz, hanemmunkaügyi bíróságokhoz lehet fordulni.

 Írásbeliség

 A Ptk.-nak az írásbeli nyilatkozatok közlésére vonatkozó szabályai szigorúak, mivel azok csak akkor tekinthetőek közöltnek, ha azt az érintettnek átadják, illetve azt tudomásul veszi.

 Az új Mt. értelmében pl. a munkaidőkeretet, munkaidő-beosztást, teljesítménykövetelményt írásban kell közölni a munkavállalóval, illetve a rendkívüli munkaidőt (ügyeletet, készenlétet, behívásos munkavégzést) írásban szükséges elrendelni. Ezzel kapcsolatban nem lenne életszerű a Ptk. fent hivatkozott rendelkezéseinek alkalmazása, mivel pl. egy nagy multinacionális vállalatnál a munkaidő-beosztást minden egyes munkavállaló részére különkellene átadni.

 Ezért az Mt. 22. § (2) bekezdés új b) pontja értelmében, ezekben az esetekben – az egyébként alkalmazandó Ptk. szabálytól függetlenül – írásbelinek minősül a közlés, hogy ha a helyben szokásos és általánosan ismert módon teszi közzé azt a munkáltató(pl. belső számítógépes hálózaton, fali hirdetmény útján).

 Elektronikus dokumentumok

 Az Mt. 22. § (2) bekezdés határozza meg az elektronikus dokumentum fogalmát:

 „Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.”

 Az elektronikus dokumentum – az Mt. új 24. § (1) bekezdése értelmében – akkor tekinthető közöltnek, ha az hozzáférhetővé válik, azaz, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy a dokumentum tartalmát megismerje (nem feltétel, hogy azt konkrétan a címzett át is vegye).

 Pl. a belső vállalati számítógépes rendszerben a munkáltató által kiküldött elektronikus dokumentum közöltnek tekintendő, ha azt a munkavállalók munkaidőben megkaphatják.

 Szerződés létrejötte és tartalma

 Az új Ptk. 6:63. § (3) bekezdése értelmében„Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.”

 Ezen polgárjogi rendelkezés átültetésre került a munkajogban is, így az azonos vagy hasonló munkakörben az adott helyen irányadó munkabérre jogosult a munkavállaló. Ilyen lehetőség eddig a magyar munkajogban nem létezett.

 Pl. ha a felek szóban kötöttek munkaszerződést, vagy csak az alapbérben állapodtak meg, de utóbb ez vita tárgyát képezi, akkor a bíróság – a korábbi állapot helyreállítása helyett – megítélheti a helyben szokásos, azonos vagy hasonló munkakörben irányadó munkabért.

 A bíróság ezen esetekre bérszakértőket alkalmaz, mely személyek a statisztika alapján határozzák meg, hogy adott földrajzi területen, adott munkaterületen milyenek az átlagos bérek.

 Ajánlati kötöttség

 A Ptk. 6:64-6:65. §§ –ún. ajánlati kötöttség szabálya –alkalmazhatóvá válik a munkajogban, különösen a módosítás, illetve a megszüntetés eseteinél. Ennek értelmében, aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, ésszerű ideig kötve marad ehhez a nyilatkozatához (ugyanakkor kifejezetten kiköthető a visszavonás lehetősége).

Előszerződés

 A Ptk. 6:73. § alkalmazásával lehető válik a munkajogban is előszerződést kötni, fenntartva az új Mt. szerinti azon lehetőséget, hogy a jövőre nézve továbbra is lehet munkaszerződést kötni.

 Ezen két jogintézményhez lényegében ugyanazon jogkövetkezmények kapcsolódnak, miszerint, ha ténylegesen megváltoztak a körülmények időközben, pl. a teljesítés lehetetlen vagy aránytalanul terhes, akkor bármelyik félelállhat a szerződéstől.

 Általános szerződési feltételek

 Az általános szerződési feltételek alkalmazásának a szabályai az új Ptk. hatálybalépését követően a munkajogban is irányadóvá válnak, mely egyúttal azt is jelenti, hogy pl. a tisztességtelen általános szerződési feltétek megtámadhatóak, illetve hatályon kívül lehet helyezhetőeka bíróság előtt.

 Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ezek a klauzulák a szerződés részévé válnak, és csak közös megegyezéssel módosíthatóak (egyoldalúan csak akkor, ha az külön kikötésre kerül, illetve pl. nem aránytalanul hátrányos a másik félre).