Módosul a távolléti díj számítása 2013.08.01-jétől

2013. június 22-én a 103. számú Magyar Közlönyben jelent meg a 2013. évi CIII. számú törvény, mely tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyes rendelkezéseinek módosításait is. A legfontosabb rendelkezéseket, köztük az év elején sok kérdést felvető távolléti díj számításának változását, Auth Szabolcs okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, könyvelőiroda vezető, mérlegképes kötelező továbbképzés akkreditált oktatója, a Könyvelőiroda-Vezetők Klubjának klubvezetője foglalja össze.

Távolléti díj

Az év elején nagy gondot okozó távolléti díj számítási szabályok helyére új szabályt alkotott a törvényhozó.

A távolléti díj számítás lényege, hogy

• a távolléti díjat a havibéres dolgozó esetén az adott havi alapbér és pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani;

• amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, akkor ezeknek az esedékességet megelőző 6 hónapban kifizetett összegét is figyelembe kell venni.

Havibéres dolgozó esetén, ha nincsen teljesítménybér, és nincsen bérpótlék - havibéres, órabéres, pótlékra nem legfeljebb fix pótlékátalányra jogosult munkavállaló esetében - csak a fix összegeket kell figyelembe venni. Ebben az esetben a távolléti díj összege megegyezik a havi kifizetések távolléttel arányos idejének összegével. Ekkor az alapbér adott időszakra eső összegét úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3) módosított szakasz).

Egyszerűbben mindez azt jelenti, hogy visszaálltunk a módosítás előtti szabályokra, vagyis az adott hónapban ledolgozott napok száma nem befolyásolja a havi bér összegét, mert a havi bér összegét kell felosztani a távollétre jutó és a ledolgozott napokra jutó részre. Ha az egyik nő a másik csökken, a kettő összege megegyezik a havi időbér összegével.

Példa:

Dolgozó havi fix béres 200.000.- Ft havi bérrel, heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Adott hónapban a munkanapok száma 22, szabadságon volt 3 napot, a többi napon dolgozott. Mennyi a számfejtendő bére?

Adott hónapban irányadó havi munkaórák száma: 22*8=176 óra Egy órára jutó bér: 200.000/176=1.136,36 Ft/óra Ledolgozott időre jutó bér: (22-3)*8*1.136,36=172.727,- Ft Szabadságra jutó bér: 3*8*1.136,36=27.273.- Ft Összesen: 200.000.- Ft

További egyszerűsítésre is lehetőséget ad az Mt. új 149. § (2) bekezdése. A havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén, a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

A távolléti díj számítás esetén a pótlékok közé 2013. augusztus 1-jétől a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell venni, amennyiben ebben a 6 hónapban a munkavállaló a vasárnapok legalább egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

A távolléti díj számításánál figyelembe veendő pótlékok kapcsán, újdonság az is, hogy a bérpótlékot (műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, vasárnapi pótlékot, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot) az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapban kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával.

Kötetlen munkarend

Megváltozik a kötetlen munkarend fogalma: csak akkor alkalmazható ez a szabály, ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban, teljes egészében átengedi a munkavállaló részére.

Szabadság

Pontosított szabályok a szabadsággal kapcsolatban:

• pontosítja az 5 munkanap pótszabadságra jogosultak azon személyi körét, akik egészségkárosodás miatt pótszabadságra jogosultak,
• az apáknak járó pótszabadságot nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, de csak a 2014.08.01. után született gyerekek esetén kell alkalmazni,
• az egybefüggő 14 nap szabadság 14 naptári napot jelent és nem 14 munkanapot,
• a szabadság évek közötti átcsoportosításához kapcsolódóan a következő évben kiadható szabadságok közül a módosítás kiveszi az alapszabadságot, így 2014. január 1-jétől csak az életkor miatti pótszabadság vihető át a felek megállapodása alapján a következő évre. A felek ezen megállapodásukat minden évben újra meg kell, hogy kössék,
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosít a szabadság órában, vagy napokban történő nyilvántartása között.

Bérpótlékok

Az Mt. módosítás rendezte a havi alapbér meghatározott időre vonatkozó számítási szabályait, valamint a bérpótlékok kapcsán felmerült egyes jogszabályi hiányosságokat, bizonytalanságokat is.

Az egy órára járó alapbér meghatározása során korábban alkalmazott 174-es osztó helyett a 2013. augusztus 1-jétől hatályos szabály szerint, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál - amennyiben erre nem a bérpótlék kiszámítása miatt van szükségünk - a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.

A 174-es osztó továbbra is alkalmazható akkor, ha bérpótlék számítási alapját akarjuk meghatározni. Az új rendelkezések szerint ugyanis a bérpótlék számítási alapja továbbra is az egy órára járó alapbér, azonban ha bérpótlékot számolunk, akkor az egy órára járó alapbér összegét nem a fentiek szerint, hanem általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével) kell osztani.

Az 50 százalékos vasárnapi pótlék a törvényben korábban is meghatározott esetekben nemcsak rendes, hanem rendkívüli munkavégzés esetén is jár.