Telik az idő és még mindig vannak nyitott kérdések a krízishelyzetre tekintettel kihirdetett kormányrendeletekkel kapcsolatban. Ráadásul folyamatosan jelennek meg a módosító jogszabályok (pl.: 97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet). A legtöbb félreértés a kisadózó vállalkozások és a kisvállalati adóalanyok által fizetendő adó és járulék témakört érinti. Számtalan kérdés merül fel és hiába igyekszik segíteni a NAV. Szomorúan olvasom, hogy a bérszámfejtés, adózás területén dolgozók még mindig inkább a levelezői rovatoknak hisznek, mintsem a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Még mindig sokat félremagyarázzák, félreértik a kormányrendeleteket még szakmai körökben is. Ezen nem szabad csodálkozni, hiszen a Katv. szövegét és a kormányzati szándékot kifejező kormányrendeletek passzusait nem könnyű összeegyezetni. A szakmára nézve azonban igen veszélyes, hogy egy-egy kérdés kapcsán egyéni látásmód, egyéni vélemények erőltetése tapasztalható. Akár a NAV véleményével szemben is hangoztatásra kerülnek bizonyos álláspontok. Ez nagyon káros és ártalmas lehet. Sokszor olvasni különböző szakmai fórumokon, hogy ezt meg azt mondták az adóhivatalnokok telefonon. Lehet, hogy azt mondták, amit a kérdező leír, de vajon mi volt a kérdés. A kérdés ismerete nélkül a válasz szakmailag nem értelmezhető, azonban igencsak alkalmas arra, hogy másokat tévútra vigyen. A megjelent kormányrendeletekben nem szabad semmit belemagyarázni, de meg kell érteni, amit szabályozni akar.

A cikk írásának időpontjában az érintett jogszabályok jelenleg az alábbiak:

A kisadózó vállalkozásokra és a kisvállalati adóalanyokra kettős szabályozás vonatkozik. A szabályrendszer egyik csoportja magára a vállalkozásra/vállalkozóra vonatkozik, vagyis arra, hogy milyen feltételek mellett lehet a katásokra és a kivásokra vonatkozó adóenyhítéseket alkalmazni. A másik szabályrendszer úgy vonatkozik ezen adóalanyokra, mint munkáltatókra. A két szabályrendszer azonban nem ugyanaz. A vonatkozó kormányrendelet eltérően szabályoz. Egyik és másik esetben eltérően kell gondolkodni. Az adózási kérdéseket közvetetten érinti ugyan, de mégiscsak érdemes megemlíteni a Magyar Közlöny 71. számában kihirdetett 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletet, amely a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának feltételeit szabályozza, valamint a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletet, amely a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szól és többek között a csökkentett munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatás feltételeit szabja meg.

A kisadózó vállalkozásokkal tételes adójával kapcsolatos problémák/ nézeteltérések az alábbi kérdések köré csoportosulnak:

• Melyik tevékenységet kell figyelni? Elég-e a kedvezményezett főtevékenység bejelentése vagy éppen munkát is kell végezni? Bevételt is kell elérni?
• Hogyan alkalmazandóak a szabályok tevékenységi kör módosítása és vegyes tevékenység esetén?
• A bevétel kapcsán figyelni kell bevételi dominanciára? Mit jelent a bevételi dominancia? Hogyan kell számolni?
• Melyik időponttól és meddig kell katásnak lenni? Szüneteltetés esetén alkalmazhatóak-e a kedvezményszabályok? Vissza lehet-e térni a kata alá a tevékenység újrakezdése esetén?
• Fontos-e a társas vállalkozók adózói besorolása (egyéb, megbízható, kockázatos)?
• Meg kell-e fizetni a krízishelyzet lezárulása után a március-június hónapokra (esetleg többre) elengedett katát?
• Befolyásolja, vagy nem érinti az elengedett tételes adó az éves bevételi korlátot, vagyis milyen bevétel fölött jelenik meg a 40 százalékos adó?
• Milyen ellátás jár a kata nemfizetése esetén?
• Lehet-e munkát végezni/számlát kibocsátani az érintett hónapokban?
• Mi történik, ha a kata nemfizetés alatt valaki beteg lesz? Jár-e kettős kedvezmény?
• Van-e különbség az önkéntes nemfizetés és a kormányrendeleti elengedés következményeiben?
• Hogyan kezeli a NAV a kormányrendelet hatályba lépése előtt és után keletkezett adótartozásokat? Megjelenik-e a késedelmi pótlék és az adóbírság?
• Szünetel-e a végrehajtás?

A kisadózó vállalkozás munkaviszonyban lévőket, megbízottakat, be nem jelentett közreműködő tagokat, alvállalkozókat is foglalkoztathat. Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan kell értelmezni a segítő szándékú kormányrendeletek szabályait akkor, ha a katásnak a foglalkoztatás miatt merülne fel szocho, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége. Az is elgondolkodtató, hogy hogyan alkalmazza a katás a járulékszabályokra vonatkozó kedvezményeket. Mindemellett a társas vállalkozások esetében az osztalék is megjelenhet. Mentesül az osztalék a szocho fizetés alól?

A kisvállalati adó alanyai sincsenek könnyebb helyzetben. Az ő esetükben is kettős szabályozással szembesülünk. Az egyik szabályrendszer a kisvállalati adóelőleg és kisvállalati adó alapjának meghatározását érinti. A másik szabályrendszer a kisvállalati adóalanyt kifizetőként érinti.

A kisvállalati adóalanyokkal kapcsolatos problémák/ nézeteltérések az alábbi kérdések köré csoportosulnak:

• Kezdő vállalkozásra vonatkoznak-e a kedvezményszabályok?
• Egybe kell-e számítani a kapcsolt vállalkozások bevételeit vagy külön-külön bírálandók az egyes vállalkozások?
• Alkalmazhatóak-e a kedvezményszabályok abban az esetben, ha a vállalkozás „elfekvő”, vagyis nem rendelkezik/rendelkezett bevétellel?
• Mit jelent a bevételi dominancia vegyes tevékenység végzése esetén? Elég a 30 százalék? Elég, ha a kiemelt főtevékenységből van a legtöbb bevétel? A bevételi követelménynél a „vagy”, netán az „és” szóra kell gondolni?
• Munkavállaló vagy foglalkoztatott? Netán közreműködő tag? Ez itt a kérdés! Kinek és milyen járulékalapja hagyandó figyelmen kívül a személyi jellegű kifizetések megállapításakor.
• Miként kell a munkáltatói juttatásokat kezelni a kormányrendeletek alapján?
• Bruttó vagy nettó módon kell-e bevallani a kisvállalati adóelőleg/adó alapját?
• Figyelembe vehető-e a foglalkoztatottak után kedvezmény? Mi az elszámolási sorrend?

A kisvállalati adóalanyok másik nagy kérdése a levonandó járulékokkal kapcsolatos.

• Milyen jogviszonyban (munkaviszony, megbízás stb.) mit kell levonni?
• Más a tevékenységi kör figyelés? Hát igen. Más. Teljesen más.
• Különbséget kell-e tenni belföldi és külföldi munkavállaló között?
• Milyen közterheket kell levonni azokból a munkáltatói juttatásokból, amelyek jogviszonynak megfelelően adóznak?
• Mit kezdjünk a bérszámfejtés kapcsán a jutalmakkal, végkielégítésekkel, adóköteles napidíjakkal? Kiva alapot képeznek vagy nem?

Számtalan kérdés merül fel és a bevallási határidő közeledtével egyre több lesz. Gondoljuk hát végig együtt. Ebben kívánunk segítségükre lenni egy élőadás keretében.

* * *

Sokszor olvasni különböző szakmai fórumokon, hogy ezt meg azt mondták az adóhivatalnokok telefonon. Lehet, hogy azt mondták, amit a kérdező leír, de vajon mi volt a kérdés? A kérdés ismerete nélkül a válasz szakmailag nem értelmezhető, azonban igencsak alkalmas arra, hogy másokat tévútra vigyen. A megjelent kormányrendeletekben nem szabad semmit belemagyarázni, de meg kell érteni, amit szabályozni akar. Számtalan kérdés merül fel és a bevallási határidő közeledtével egyre több lesz. Gondoljuk hát végig együtt! Ebben kívánunk segítségükre lenni egy élőadás keretében A KATA és a KIVA alá tartozók adó és járulékfizetési kötelezettségének alakulása a krízishelyzet elmúltáig ÉLŐ KÖZVETÍTÉS című konferencián.

Időpont: 2020. április 17. 11:30-14:45
Előadók: Sándorné Új Éva (okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor)
Részvételi díj: 19.900 Ft + áfa / fő

“Koránklikkelő Kedvezmény”: Jelentkezzen MOST, hogy élhessen a kiemelkedő kedvezménnyel, így a részvételi díj 19.900 Ft + áfa helyett, csak 13.930 Ft + áfa, 2020. április 14-ig történő jelentkezés esetén.

“Klub Kedvezmény”: A 2020. évben a KVK vagy a Civil Klub tagjaink részére kiemelkedő kedvezményt biztosítunk, így 19.900 Ft + áfa helyett 13.930 Ft + áfa/fő áron vehetnek részt rendezvényünkön.

Jelentkezzen most és éljen a kedvezményeinkkel! Ne maradjon le! A KATA és a KIVA alá tartozók adó és járulékfizetési kötelezettségének alakulása a krízishelyzet elmúltáig